Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Több százan vittek gyertyákat és virágokat az oroszországi Szamara főterére, hogy megemlékezzenek a makijivkai katasztrófáról: az újév első percében az ukrán tüzérség HIMARS-rakétái becsapódtak a kelet-ukrajnai város egyik iskolájába, és ukrán források szerint legalább négyszáz ott pihenő orosz katona vesztette életét, további háromszáz pedig megsebesült. Az orosz hatóságok – akik 89 halottat ismernek el – ezúttal nem a szokásos keménységgel jártak el: míg korábban minden olyan megmozdulásra lecsaptak, amely bármely módon ellenezte az Ukrajna ellen tavaly februárban indított háborút, vagy csak megemlékezett a halottakról, most senki sem bántotta a szamarai megemlékezőket.
Hasonló megmozdulást máshol is tartottak, az első azért lehetett a Volga menti város, mert az első jelentések szerint a halottak többségét onnan hívták be az ukrajnai szolgálatra. Helyi források szerint a megemlékezések nem kormányellenesek: a résztvevők nagy része arról beszélt, hogy a súlyos veszteségek ellenére sem szabad megtörnie az orosz társadalomnak.
Míg az orosz védelmi minisztérium először 63 halott elismerése mellett arról is beszámolt, hogy a tüzérség két HIMARS-kilövőt is megsemmisített – a hivatalos adatok sokkal több eltalált HIMARS-indítóról számoltak be, mint amennyi valóban Ukrajnába érkezett –, a kevés hivatalos megszólaló egy része bosszút követelt. „Soha nem szabad megfeledkezni arról a több tucat orosz katonáról, akiket az újév első perceiben cinikus módon megöltek. A kijevi rezsim a NATO műholdjai segítségével, a katonai szövetség fegyvereivel fokozódó szemtelenséggel követ el bűncselekményeket polgáraink ellen. Itt az ideje annak, hogy megállapítsuk, név szerint kik felelősek ezért Kijevben. Azt is meg kell tudni, hogy a NATO-n belül ki tervezte meg és engedélyezte a honvédő katonáink elleni szörnyű akciót” – írta például Grigorij Karaszin, az orosz felsőház tagja, aki a jelek szerint bűncselekménynek tartja, ha a saját hazáját védők visszalőnek az agresszorra.
Az állampárti tévék, rádiók és internetes portálok csak szűkszavú anyagokban számolnak be az orosz hadsereg súlyos veszteségéről, s a politikusok sem sietnek, hogy kommentálják az orosz hadsereg tekintélyét tovább romboló akciót. A kevés kivételek egyike Szergej Mironov, volt felsőházi elnök, aki egy nyilatkozatában azt követelte, büntessék meg azokat a katonai vezetőket, akik megengedték sok ember kis helyen való összezsúfolását.
Felelőtlen parancsnokok
Az orosz katonai bloggerek bejegyzései annak ellenére is dühről és elkeseredettségről tanúskodnak, hogy a frontvonal közelébe engedett bloggerek jellemzően Kreml-pártiak. A katonai háttérrel tevékenykedő bloggerek szerint súlyos hiba volt, hogy a katonákat – állítólag többségüket a közelmúltban sorozták be és még nem is jutottak el a frontra – egy olyan iskolai épületben helyezték el, amelynek még óvóhelye sem volt. A másik súlyos hiba pedig az volt, hogy a közelben lőszereket is tároltak, a felrobbanó hadianyag növelte az áldozatok számát.
Igor Girkin, aki korábban a kelet-ukrajnai szakadár katonai erők egyik főparancsnoka volt, arról írt, hogy a katonai felszereléseket mindenféle álcázás nélkül tárolták a HIMARS-rakéták hatókörében lévő épületnél. „Tavaly is voltak már hasonló támadások, igaz, azok kevesebb áldozatot követeltek. De a mi tábornokaink jellemzően képtelenek tanulni, miközben igyekeznek az ellenség rakétáinak hatótávolságán kívül tartani magukat” – írta Girkin.
„Szörnyű, ami Makijivkában történt. Kinek volt az az ötlete, hogy sok embert helyezzenek el egy épületben, amikor a bolond is tudja, hogy ha találat éri az objektumot, akkor sok lesz a halott és a sebesült – írta a 700 ezer követővel rendelkező másik katonai blogger, Arhangel Specnaz Z. – Megdöbbentő a parancsnokok nemtörődömsége” – tette hozzá. Más bloggerek azon tanakodnak, hogyan tudta meg az ukrán hadsereg, hol tartózkodnak az orosz katonák. Míg a többség a drónokra, vagy az orosz megszállás alatt lévő Makijivkában maradt Ukrajna-szimpatizánsokra gondol, akadnak, akik úgy vélik, az ukránok úgy tudták meg, hol laknak a katonák, hogy az érintett cellában észlelték a mobiltelefon-forgalom jelentős megugrását.
A mobilozó katonákat hibáztatja az orosz vezetés a donyecki bázisuk elleni támadásért
A tiltás ellenére sok katona használta a telefonját, ezért az ukránok könnyen bemérhették, hol lehet a bázis, amelyre célozni kell - ezzel magyarázza az orosz hadvezetés a makijivkai támadást. Az orosz hadvezetés sem tagadja, hogy súlyos csapást szenvedtek el a Donyeck megyei Makijivkában.
Ismétlődő akciók
A makijivkai incidens súlyát növeli, hogy a jelek szerint nem egyedi esetről van szó. Ukrán források szerint ugyanis a tüzérség egy másik helyen, a dél-ukrajnai Herszon megyében is tűz alá vette az egy helyre összeterelt orosz katonákat, s Csulakovka faluban is több százra tehető az oroszok vesztesége.
Egy másik katonai blogger, Rjadovoj Gubarjev (Gubarjev közkatona) arról írt, hogy az ukránok által tavaly visszafoglalt Herszon városában is tarthatatlan volt a helyzet. „Repültek a HIMARS-ok azokra a szállodákra, ahol a városi adminisztráció tagjai, az újságírók, illetve a többi kiküldött lakott, miközben az ukrán diverzánsok az utcákon robbantották fel az oroszokkal együttműködőket. Amikor a veszélyben lévő emberek azt kérték a hatóságoktól, engedélyezzék számukra a magánlakásokba való beköltözést, a válasz a nem volt. Csak azért, nehogy az ukránok arról írjanak, az oroszok elveszik a magántulajdont. Hogy hány katona halt meg a vezetés idiótasága miatt? Százak” – írta a blogger.
Makijivka és a többi hasonló kudarc tovább növeli a Vlagyimir Putyin orosz államfőre nehezedő nyomást: a nacionalista bloggerek és a Kreml keményvonalasai már korábban is bírálták a makijivkai incidensről egyelőre hallgató elnököt és a hadvezetést azért, hogy szerintük Moszkva nem lép fel elég határozottan Ukrajna ellen. Az ukrán támadás időzítése is tekintélyromboló: a rakéták közvetlenül az után csapódtak be, hogy Putyin elnök befejezte újévi beszédét, amelyben a Kreml által „különleges katonai akciónak” nevezett háború sikeres befejezését ígérte.
Vezető képünkön a makijivkai épület romjai az újévi támadás után.
