Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajnában már kezdik megszokni, hogy meghalnak a katonák, de a civil áldozatokról szóló hírek továbbra is mindig megrázzák az embereket. Dnyipróban több mint negyvenen haltak meg a múlt héten egy orosz rakéta becsapódása miatt, most pedig megint több polgári személy, köztük egy óvodás gyerek halt meg a Brovariban bekövetkezett helikopter-katasztrófában. (Cikkünk megjelenésekor tizennégy halálos áldozatról, köztük egy gyermekről szóltak a jelentések.)
Ezt nagyon komoly csapásként éli meg a háború miatt már egyébként is rossz lelkiállapotban lévő nemzet – mondta a HVG-nek Dmitro Tuzsanszkij, a Kelet-európai Stratégia Intézete (ICES) vezetője. Szerinte a Denisz Monasztirszkij belügyminiszter és helyettese, Jevhenyij Jenin halálát is okozó baleset most elsősorban a polgári áldozatok miatt okoz megrázkódtatást, ám a katasztrófának hosszabb távú következményei is lesznek.
A katasztrófa ugyanis megrendíti az ukrán államot is. Monasztirszkij és Jenin ugyan nem szerepeltek sokat a nyilvánosság előtt és befolyásuk közel sem volt akkora, mint Volodimir Zelenszkij elnöké vagy a védelmi minisztérium vezetőié, ám olyan technokraták voltak, akik jól működtették az utóbbi években hatalmasra nőtt belügyminisztériumot. „Lefejeződött a belügyminisztérium, ami azért is baj, mert a rendőrség hatalmasra nőtt szörnyként működik. Ez a korábbi miniszter, Arszen Avakov öröksége. Ezt a szervezetet még békeidőben is nehéz volt működtetni, s most a háború közepette ez még komolyabb feladat” – mondta Tuzsanszkij.
Ehhez még az is hozzáadódik, hogy 2014 után meg kellett tisztítani a minisztériumot: a rendőrségben volt a legmagasabb az oroszbarát káderek aránya, nem véletlen, hogy a 2014-es ukrajnai forradalom ellen az összes rendvédelmi szerv közül a rendőrök léptek fel a legkeményebben az EU-párti tüntetők ellen. „Komoly kockázatot jelent a mostani helyzet. Miközben nem tudni, ki lesz az új miniszter, biztosra vehető, hogy az oroszok megpróbálják kihasználni a maguk javára a körülményeket” – mondta. Egyelőre nem tudni, kit neveznek ki miniszterré, ideiglenesen a rendőrség országos parancsnokát, Ihor Klimenkót bízták meg az ügyvezetői feladatok ellátásával.
Eredményesen a háttérben
Az 1980-ban, Hmelnyickijben született Monasztirszkij Zelenszkij elnök közeli szövetségesének számított, és az elnök sokáig kereste, kivel válthatja fel Avakovot, aki már-már az államon belüli állammá tette a belügyminisztériumot. Míg Avakov számtalanszor szerepelt különféle médiumokban, jogász végzettségű, 2021-ben kinevezett utódja valóban leginkább az árnyékban végezte tevékenységét. Monasztirszkij – aki már akkor Zelenszkijjel dolgozott, amikor a leendő állanfő még humoristaként tevékenykedett – tagja volt a Zelenszkij mögött álló pártnak, a Nép szolgálójának, és a pártlista 19. helyéről került be a parlamentbe, a Verhovna Radába. Ott meglehetősen aktív volt, ő nyújtotta be a legtöbb törvénymódosítási indítványt.
A Monasztirszkijjel egyidős Jevhenyij Jenin a külügyminisztériumban kezdte pályafutását, országa moldovai, romániai, és olaszországi nagykövetségén szolgált. 2016-ban váltott, akkor helyettes főügyésszé nevezték ki. 2020-ban rövid időre visszatért a külügybe, őt bízták meg miniszter-helyettesi rangban az Oroszországgal folytatott tárgyalások vezetésével. 2021-ben került a belügybe, miniszter-helyettesként.
„A miniszter és helyettese eredményesen végezte a munkáját, minden elkövetettek, hogy megreformálják a rendőrséget. A háború hónapjaiban jól működött a rendőrség: betartatták a kijárási tilalmat és részt vettek az ellenállás szervezésében. A rendőrség különleges alakulatai – a Szafari, a Cunami és a Nyugat – jelenleg is a fronton harcolnak” – nyilatkozta az NV rádiónak Petro Burkovszkij, a Demokratikus Kezdeményezés Alap igazgatója.
Szerinte az oroszok azonnal megkezdik a különféle összeesküvés elméletek terjesztését, ezeknek az lesz az egyik fő üzenete, hogy nem baleset történt, hanem belső leszámolás, és Monasztirszkij ellenségei állnak a tragédia mögött. „Meg kell értenünk, hogy háború van, és az ellenség mindent elkövet annak érdekében, hogy tovább növelje a zavart és az elkeseredettséget” – mondta.
A Kijev elővárosában, Brovariban bekövetkezett katasztrófát valószínűleg a pilóta hibája okozhatta: a szakértők azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a ködben alacsonyan repülő helikopter egy villanyvezetéknek ütközhetett, s emiatt már a levegőben kigyulladt. A roncsok egy óvodára estek, a szemtanúk szerint a pilótának két választása volt: az egyik, hogy a gépet egy toronyháznak vezeti, a másik pedig az, hogy az alacsonyabb épületre zuhan. Ez utóbbi egy óvoda volt.
Az Airbus konszern által gyártott, Franciaország által Ukrajnának adományozott Eurocopter az északkeleti Harkivba tartott, a miniszter ott találkozott volna a helyi belügyi vezetőkkel. A hatóságok ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy a tapasztalt személyzet által irányított helikopter műszaki hiba, vegy esetleg szabotázsakció következtében zuhant le. A vizsgálat hosszú ideig tart majd, helyi források szerint hónapokig várni kell a hivatalos nyilatkozatokra.
A halálos áldozatok száma valószínűleg nőni fog: több embert eltűntként tartanak nyilván, s félő, hogy a 29 súlyos sebesült – akik között 15 gyermek is van – közül is többen életüket vesztik.
