Az első fordulóban Pavel – az egykori cseh vezérkari főnök, majd a NATO Katonai Bizottságának az elnöke – minimális fölénnyel végzett a milliárdos egykori kormányfő, Andrej Babis előtt: Pavel a voksok 35,4 százalékát kapta meg, míg Babist a résztvevők 35 százaléka támogatta. A második fordulóban – legalábbis az előrejelzések szerint – egyészen másképpen alakulnak az arányok. Miután az első fordulóban elvérzett hat jelöltből öten Pavel támogatására szólították fel szavazóikat, a közvéleménykutatók húsz százalékpontos Pavel-fölényt mérnek, azaz a nyugalmazott tábornok akár a voksok hatvan százalékát is megszerezheti.

Petr Pavel elnökjelölt támogatói Prágában 2023. január 25-én

MTI / AP / Petr David Josek

Babis – akit néhány nappal a két héttel ezelőtti első forduló előtt mentettek fel csalás vádja alól – azonban nem az az ember, aki feladja a harcot holmi közvélemény-kutatások láttán. A politikus kockázatos módszert választott: úgy döntött, hangossá és durvává teszi a kampányt, hogy ezzel is radikalizálja és a választáson való részvételre buzdítsa az előrejelzésektől esetleg elkedvetlenedett híveit. A taktika könnyen visszaüthet, hiszen a módszer akár Pavel támogatóit is mobilizálhatja, akik egyébként – bízva abban, hogy úgyis elegen vesznek majd részt a második fordulós szavazáson – nagyrészt távol maradnának az urnáktól. „Babis improvizált, és az volt a célja, hogy az utolsó pillanatban mozgósítsa híveit. A cseh közvélemény azonban nem túl radikális, így nem hiszem, hogy ezzel a taktikával jelentősen sikerülne növelni a voksolók számát” – vélekedett Jan Hartl, a Stem közvélemény-kutató intézet alapítója.

A szélsőségesség felé

Egy másik elemző, Jirí Pribán, a Cardiffi Egyetem cseh származású professzora szerint Csehország komoly válságba kerülne, ha a durva kampány után Babis diadalmaskodna. „A volt miniszterelnök elindult a szélsőségesség felé, és az emberek joggal kérdezik, egy ilyen kampány után hasonlóan szélsőséges politizálás következik-e. Én azt hiszem, nagyon nehéz lenne visszalépni ebből a hangnemből, már csak azért is, mert Babisra mindig is jellemző volt ez a fajta politizálás. A volt kormányfő megpróbálná elnöki rendszerré átalakítani a jelenlegi parlamenti szisztémát, viszont olyan államfő lenne, aki alkalmatlan a polgárok egyesítésére. Ez a választás legnagyobb veszélye” – vélekedett az elemző.

Andrej Babis egy szavazóhelyiségben a cseh elnökválasztáselnökválasztás második fordulójának első napján 2023. január 27-én

MTI /AP / Marko Drobnjakovic

A lejárató kampány részeként 61 éves Pavelről például olyan hírek kezdtek terjedni, amelyek szerint az extábornok már nem is él – a hamisítók a tábornok-politikus weboldalára emlékeztető internetes oldalon is bejelentették a halálhírt –, s ezért Pavelnek órákat kellett arra pazarolnia, hogy bizonygassa, ő bizony él. Ezt követően pedig egy olyan üzenet kezdett terjedni, amely szerint Pavel kampánystábja megköszönte a választóknak az első körös támogatást, majd felszólította őket arra, hogy jelentkezzenek a legközelebbi katonai parancsnokságon, ahol megkapják az ukrajnai háborúban való részvételhez szükséges fegyvereket.

Természetesen ebből egy szó sem volt igaz, ám ez az üzenet is jól mutatja, hogy a kampány egyik központi témája az ukrajnai orosz agresszió, illetve az arra adott cseh válasz volt. Babis fő üzenete az, hogy Csehországnak mindenképpen ki kell maradnia az ukrajnai konfliktusból – diplomata vagyok, nem katona, szólt a politikus egyik kampányüzenete. Egy alkalommal sikerült is igencsak elgaloppíroznia magát, amikor azt mondta, ő akkor sem vezényelne cseh katonákat a szomszédos Lengyelországba vagy a balti köztársaságokba, ha ezen országokat közvetlen katonai támadás érné.

Orbán Viktor miniszterelnök és Andrej Babis korábbi cseh kormányfő Pruhonicében 2022. október 6-án.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán

A kijelentés – a NATO-alapszerződés ötödik pontjának megtagadása – azonnal komoly visszhangot váltott ki, s Babis gyorsan visszavonulót fújt. Azt viszont nem vonta vissza, hogy szerinte ellenfele bele akarja rántani hazáját egy Oroszországgal vívott közvetlen összecsapásba.

A visszavonulás része az volt, hogy azt állította, halálos fenyegetéseket kapott politikai ellenfeleitől, s az állítólagos fenyegetésekre hivatkozva a politikus le is mondta hátralévő nyilvános szerepléseit. Pavel viszont kapcsolatban maradt a választókkal, sőt Prága mellett Ostravába és Brnóba is ellátogatott, hogy megmutassa, nem csupán a fővárosiak részvételére számít. Míg Babis egyre inkább EU-szkeptikussá válik, Pavel egyértelműen NATO- és EU-párti, támogatja az eurói csehországi bevezetését is. Közben mindketten felrótták egymásnak, hogy a kommunista időkben párttagok voltak, és kapcsolatok fűzték őket a titkosszolgálatokhoz.

Petr Pavel leadja szavazatát a cseh elnökválasztás második fordulójának első napján, 2023. január 27-én

MTI /AP/ Petr David Josek

Az elemzők egy része úgy véli, Babis sok mindenben hasonít a jelenleg hivatalban lévő, második mandátumát töltő államfőre, Milos Zemanra, aki amellett, hogy mindvégig populista irányvonalat képviselt, igyekezett a legkevesebbszer olyan helyzetekbe kerülni, amikor független újságírók kérdéseket tehettek fel neki.

Zeman egyébként az utóbbi egy évben komoly változáson ment át: míg korábban egyértelműen Moszkva-párti politikus volt, az Ukrajna elleni agresszió hatására átértékelte álláspontját, és az utóbbi hónapokban többször is elítélte a Kreml politikáját. Zeman egyébként súlyos egészségi problémákkal küszködik, és valószínűleg akkor sem indult volna újra az elnöki posztért, ha azt az alkotmány lehetővé tette volna.