Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nemmel felelt hétfőn Joe Biden arra az újságírói kérdésre, hogy az USA biztosítana-e vadászgépeket Ukrajnának – írja a BBC. Az elnök egy nappal azután tett így, hogy a német kancellár szintén elzárkózott ettől a lehetőségtől. Kijev korábban kijelentette, hogy szükségük van a vadászgépekre ahhoz, hogy megszerezzék a légi fölényt az Oroszországgal vívott háborúban.
Az F-16 Fighting Falconokat széles körben a világ egyik legmegbízhatóbb vadászrepülőgépének tartják, és más országok, például Belgium és Pakisztán is használja őket. Komoly előrelépést jelentenének a jelenleg Ukrajnában használt, szovjet korszakból származó harci repülőgépekhez képest. Jelek az elnöki bejelentés ellenére utalnak azonban arra, hogy ez a kérdés még nem lefutott, a Politico értesülései szerint ugyanis pentagoni tisztviselők egy csoportja elszántan lobbizik a kedvező döntés érdekében.
Joe Biden azonban többször is visszautasította a vadászgépekre vonatkozó ukrán kérést és ehelyett a más területeken nyújtható katonai támogatásra összpontosított. Az Egyesült Államok a múlt héten bejelentette, hogy 31 Abrams harckocsit szállít Kijevnek, míg az Egyesült Királyság és Németország is hasonló támogatást ígért.
Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes üdvözölte ezt a bejelentést, de kérte a szövetségeseket egy olyan „vadászrepülőgép-koalíció” létrehozására, amely Eurofightereket, Tornadókat, francia Rafale-okat és svéd Gripeneket is biztosítana Ukrajnának.
Egy vasárnapi interjúban Olaf Scholz elmondta, hogy a vadászgépek kérdése náluk fel sem merült, majd hozzátette hogy komolytalannak tűnik más katonai segélyek Ukrajnának való küldéséről tárgyalni, amikor éppen most kötelezték el magukat a Leopard 2-k leszállítására. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn csatlakozott ehhez a véleményhez – mondván, hogy bár „semmi sincs kizárva”, ha Ukrajna támogatásáról van szó, ám ez nem szabad, hogy korlátozza Franciaország önvédelmi képességeit.
Más uniós országok, köztük Hollandia, még nem adtak végleges választ arra vonatkozóan, hogy küldenek-e vadászgépeket. Lengyelország azonban jelezte, hogy kész lenne ebben a kérdésben a NATO-val összehangoltan cselekedni.
