A szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felméréseket a két országos közszolgálati televízió (ARD, ZDF) megbízásából készítették. Ebből az derül ki, hogy a 2021-es választáson elért 18 százalékhoz képest akár 10 százalékpontot is javíthatott a Kereszténydemokrata Unió. A CDU 1999 óta nem nyert választást a tartományi rangú német fővárosban.

Az ugyancsak ellenzékben lévő liberálisok (FDP) - akikkel a CDU helyben kormányozni szeretne – gyengültek az exitpoll szerint, a 2021-es 7,1 százalék után a szavazatok 4,5-5 százalékát gyűjthették össze. Így nem biztos, hogy átlépték a Képviselőházba jutás 5 százalékos küszöbét. Ha el is éri az 5 százalékot az FDP, nem valószínű, hogy a CDU-val többségi törvényhozási támogatásra támaszkodó kormányt tudnak alakítani.

A hárompárti koalíció legnagyobb tagja, a szociáldemokraták (SPD) a szavazatok 18,5 százalékát gyűjthették össze, 2,9 százalékponttal kevesebbet a 2021-es 21,4 százaléknál. A Zöldek ugyancsak 18,5 százalékon végeztek az exit pollok szerint, a 2021-ben elért 18,9 százalék után. Az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 12,6-13 százalékon végezhetett, míg 2021-ben a szavazatok 14,1 százalékát szerezte meg.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) kismértékben erősödött, a legutóbbi választáson elért 8 százalék után 9-9,1 százalékot szerezhetett.    A berliniekkel a 2021-es választást ismételtették meg, amelyet hiányosságok miatt érvénytelennek nyilvánított a tartományi alkotmánybíróság.

Berlinben 2021. szeptember 26-án, a szövetségi parlamenti választással együtt rendezték meg a tartományi és a kerületi választást, és egy helyi népszavazást is tartottak két lakásüzemeltető nagyvállalat köztulajdonba vételéről. A voksolást a koronavírus-járvány lassítását szolgáló távolságtartási szabályoknak megfelelően kellett megtartani. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy azon a napon rendezték a német főváros világhírű éves nemzetközi futóversenyét, a Berlin Marathont, amely miatt sokhelyütt megbénult a közlekedés.

Az ügyben végzett vizsgálatok szerint a választás előkészítése sem volt megfelelő, nem volt például megfelelő számú szavazólap és választási urna minden szavazókörben és nem volt elegendő személyzet a voksolás lebonyolításához. Az egyedi nehézségek és a rendszerszintű hiányosságok miatt tömegek kényszerültek több órás várakozásra, és sokan nem tudtak, vagy nem tudtak időben, az urnazárás hivatalos ideje előtt élni választójogukkal.