Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna 300 harckocsit kaphat Nyugatról az orosz támadás elleni védekezéshez, köztük 62 darabot a legmodernebbnek számító Leopard 2-esekből – mondta Boris Pistorius német védelmi miniszter a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak. Kiemelte: bízik abban, hogy sikerül megvalósítani azt a német-lengyel kezdeményezést, hogy az orosz agresszió elhárítását segítő nyugati országok két harckocsizó zászlóaljnyi, azaz 62 darab Leopard 2-essel segítsék az ukrán hadsereget.
valamennyi harckocsifajtát együttvéve Ukrajna 2024 tavaszáig megkaphatja az előirányzott 300 darabot, „és majd meglátjuk, hogy ezután miként változik a háború menete”.
A szövetségi kormány 18 Leopard 2 A6-os harckocsit ad át március végéig, miközben a német hadsereg befejezi az ukrán katonák első turnusának kiképzését a harckocsi használatára. További felajánlásokra ebből a típusból egyelőre nem lehet számítani német részről, mert be kell várni, hogy a gyártó pótolja az Ukrajnának átadott darabokat.
A miniszter szerint Németország Ukrajna támogatásával „közvetett módon” ugyan részt vesz Oroszország Ukrajna elleni háborújában, de nem hadviselő fél. Kifejtette: érthető, hogy egyre nagyobb az aggodalom, hogy Németország belesodródhat a háborúba, de a szövetségi kormány Ukrajna támogatása mellett arra törekszik, hogy elkerülje a háború kiterjedését.
A szociáldemokrata (SPD) politikus a béktárgyalásokkal kapcsolatban kitért arra: fontos, hogy „olyan eredmény legyen, amelyet Ukrajna szuverén államként elfogad”. Ukrajna ugyanis nem „jó vagy gonosz hatalmak tevékenységének tárgya”, hanem szuverén állam, amely önállóan dönt, hogy mikor és milyen feltételek mellett kezdeményez tárgyalást – mondta.
Pistorius megjegyezte azt is, hajlik rá, hogy a Krímet Ukrajna részének ismerje el és elvárja Oroszországtól, hogy adja vissza a félszigetet Kijevnek. „Ugyanakkor ez nem a mi döntésünk” – tette hozzá. A tárgyalásos rendezésről szóló kínai javaslatokkal kapcsolatban hozzátette, hogy üdvözli a kezdeményezést, de „nem a kínaiaknak kell eldönteniük, hogy ki tárgyal”.
A német védelmi miniszter végül kifejtette azt is, hogy Peking részéről javaslatok megfogalmazása után a békét szolgáló tettekre is szükség lenne. Mint mondta, amikor egyszerre szólnak hírek arról, hogy Kína béketervet mutat be, és állítólag öngyilkos drónok Oroszországnak szállítását tervezi, „akkor azt javaslom, hogy Kínát a tettei, és ne a nyilatkozatai alapján ítéljük meg”.
(Nyitóképünk illusztráció)
