Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Hatalmas tüntetések kezdődtek Grúziában, miután a parlament kormánypárti többsége elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami kimondta, hogy minden olyan szervezetnek, ami működési költségeinek legalább húsz százalékát külföldről kapja, annak ezt jeleznie kell a hatóságok felé. A Reuters beszámolója szerint a törvényjavaslat azért kapott komoly kritikákat, mert az érintett szervezeteket gyakorlatilag külföldi ügynökként bélyegzi meg, mitöbb, ezeket a szervezeteket jelentős pénzbírsággal is sújtja.
Az elfogadott javaslat ráadásul orosz mintára készült: Oroszországban 2012 óta van hatályban az a törvény, ami alapján az állam a külföldről támogatott szervezetek nagy részét kiszorította az országból. Hasonló, kifejezetten a civil szervezetekre vonatkozó törvényt Magyarországon is elfogadott az Országgyűlés, azonban 2021-ben – hosszú huzavona után – visszavonták.
Visszavonja a kormány a civiltörvényt
Beadta a kormány a javaslatot, amellyel hatályát veszti a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, viszont 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölött majdnem minden szervezetről az Állami Számvevőszék készít évente jelentést.
A grúz média beszámolója szerint a tüntetések annyira eldurvultak, hogy a rendőrök könnygázt és vízágyút is bevetettek a parlament előtt amerikai és grúz zászlókat lobogtató demonstrálók ellen. Giorgi Garibasvili grúz miniszterelnök kedden Berlinben ismét kiállt a törvény mellett. A miniszterelnök szerint a törvény megfelel mind az uniós, mind a globális normáknak.
Azonban a parlamentben is komoly vitát váltott ki a törvény: hétfőn egy bizottsági meghallgatáson verekedés tört ki, a grúz parlament jogi bizottságának elnöke ugyanis egy vita hevében megütötte a törvényjavaslatot ellenző egyik ellenzéki párt vezetőjét.
Grúzia évek óta szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, az unió azonban – az elmúlt években megakadó, ugyanakkor elvárt politikai és igazságügyi reformokra hivatkozva – nyáron megtagadta az országtól a tagjelölti státuszt.
Putyin lassan a volt szovjet övezetben is teljesen magára maradhat
Így múlik el a világ dicsősége. Vlagyimir Putyin orosz elnök - aki korábban sportot űzött abból, hogy megváratta a vele tárgyalni akaró állam és kormányfőket - a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcsán a vesztes oldalra került: szinte valamennyi politikustársa késett, Putyin pedig igyekezett úgy tenni, mint akit nem zavar különösebben a dolog.
