Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Készen állunk rá, hogy a jelenleg a lengyel hadsereg által is használt MiG-29 repülőket adjunk Ukrajnának – mondta Andrzej Duda lengyel elnök (képünkön) a CNN-nek adott interjújában. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy az ország azonnal át is adja azokat Kijevnek, mert a repülőgépszállításokról egy nemzetközi együttműködés részeként tárgyalnak, többek között az Egyesült Államokkal közösen.
Lengyelország elnöke szerint bár a NATO és az EU országai évtizedekkel ezelőtt berendezkedtek a békére, ezt Oroszország támadása felülírta, ami indokolttá teszi a védelmi kiadások növelését. Az észak-atlanti szövetség tagállamai közül jelenleg Varsó költ erre a legtöbbet GDP-arányosan a maga négy százalékával, és bár Duda szívesebben fordítaná ezt az összeget egészségügyre vagy éppen oktatásra, jelenleg az országa biztonságát kell garantálnia.
Bár a harci repülők nem jelentenék Ukrajna automatikus győzelmét Duda szerint, fontos szerepet játszanának a háborúban, hosszú távon pedig biztos benne, hogy Kijev egy NATO-kompatibilis hadsereget akar létrehozni, így a pilóták kiképzésének folytatása is elengedhetetlen feladat.
Duda interjújára reagált Jaro Naď szlovák védelmi miniszter, aki szintén úgy gondolja, itt az ideje, hogy a Nyugat országai új szintre emeljék a támogatást. Hozzátette, félre kell tenni a belpolitikai viszályokat, hiszen ukrán emberéletek múlnak a döntésen, tovább húzni a dolgot embertelen és felelőtlen lenne.
