„Közös célunk, hogy Oroszország vonja vissza a csapatait ukrán területekről – mondta Novák Katalin Ankarában, majd Erdogan elnökkel közösen lepacsizott a földrengésben életeket mentő mentőkutyával.
Mentőkutya lopta el a showt Novák Katalin és Recep Tayyip Erdogan közös sajtótájékoztatójának helyszínén az ankarai elnöki palotában. Az eseményen a sajtón kívül a februári törökországi földrengésben résztvevő mentőcsapatok képviselői is részt vettek – és ha már itt voltak, elhozták magukkal Hope-ot is, azt a mentőkutyát, aki a katasztrófa után egy ötéves kisfiú életét mentette meg.
Ő a sajtótájékoztató végén némi ugatás kíséretében még egy pacsit is adott a török elnöknek a színpadon. Íme a pillanat, amelyet a közvetítésből vágtunk ki:
Novák Katalin szerda délelőtt érkezett háromnapos törökországi látogatásra, ezzel úgy tűnik, a magyar politikusok szinte egymásnak adják a kilincset a monumentális elnöki komplexumban Ankarában. (A több épületből, köztük az ország legnagyobb, ötmillió kötetes könyvtárából álló elnöki palota tervezett költsége 600 millió dollár volt, végül ennek a duplájába került.)
Mindössze két héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök is tiszteletét tette a török fővárosban, ahol a hivatalos közlemény szerint „az ukrajnai háborúról és energiabiztonsági kérdésekről tárgyaltak” Erdogannal. Igaz, azt sem volt nehéz észrevenni, hogy Erdogan mindössze a találkozó után egy nappal jelentette be, hogy támogatja Finnország NATO-csatlakozását, ezt követően gyorsan a magyar kormánynak is eszébe jutott, hogy ideje lenne szavazni a kérdésben. Ez március 27-én meg is történt, a svédek esetében azonban mind a török, mind a magyar kormány folyamatos kifogásokkal él.
Erdogan azzal utasítja el a svéd csatlakozást, hogy Stockholm „kurd fegyveres terroristákat támogat”, és engedélyezi a tüntetéseiket a város utcáin. Magyarország leginkább azért halogatja a svéd csatlakozás megszavazását, mert a kormány szerint a svéd politikusok „Magyarországot lekicsinylő megjegyzéseket” tesznek.
Ehhez képest szerda este alig néhány mondat erejéig került szóba a kérdés, Novák Katalin szerint legalábbis Magyarország „bővítéspárti”, és ez ugyanúgy vonatkozik a Nyugat-Balkán uniós integrációjára, mint a NATO-csatlakozásra. Erdogan pedig azt emelte ki, hogy a két ország a NATO-ban is szövetségesként van jelen, és örülnének neki, ha Magyarország a jövőben is támogatná Törökország EU-s csatlakozását.
Jóval érdekesebb kijelentések hangzottak el az orosz-ukrán háborúról. Erdogan szerint nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy párbeszéd legyen a két fél között, és azt is megígérte, hogy biztosítják a gázellátást a Török Áramlaton keresztül.
Novák megismételte, hogy Magyarország elítéli Vlagyimir Putyin agresszióját és kiáll Ukrajna területi integritása mellett, majd később újságírói kérdésre (a sajtótájékoztatón csak 1-1 kérdést lehetett feltenni, magyar részről ezt a közmédia kapta) öt pontban sorolta fel, hogy mire van szükség a békéhez:
„Közös célunk, hogy Oroszország vonja vissza a csapatait ukrán területekről” – tette hozzá.
Erdogan a magyaroknak külön köszönetet mondott a földrengés utáni segítségért, és kiemelte, hogy eljött Ankarába Mancs korábbi gazdája, Lehoczki László is, aki már az 1999-es földrengésben is embereket mentett. Egy 100 millió forintos adomány érkezik a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettől, amit nemsokára jelképesen átadnak. Magyarország 100 tonna gyógyszerrel, orvosi eszközökkel is segít, valamint beszáll templomok és egy kórház újjáépítésébe.
Novák Katalinnal megegyeztek arról is, hogy 2024-et közös kulturális évként fogják ünnepelni, december 18-án pedig Budapesten ünneplik majd a török-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját – feltéve persze, ha akkor még Erdogan lesz az elnök.
Törökországban ugyanis alig több mint másfél hónap múlva, május 14-én tartják a választásokat, ami akár földrengésszerű meglepetést is okozhat. Az előrejelzések szerint a közös ellenzéki jelölt, Kemal Kilicdaroglu akár véget is vethet a Törökországot több mint húsz éve, előbb miniszterelnökként, majd elnökként irányító Erdogan uralmának.
Kilicdaroglu, aki a legnagyobb ellenzéki erő, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője, a legújabb felmérések szerint 53-42 arányban, már az első fordulóban legyőzné Erdogant.
Nem meglepő, ha szerda este mind Novák, mind pedig Erdogan részéről jutott néhány kampányszlogen a sajtótájékoztató keretein belül.
A magyar köztársasági elnök kiemelte, hogy az olyan természeti katasztrófák, mint a februári földrengés után „erőskezű, határozott vezetőkre van szükség, hogy megvalósuljon az újjáépítés, és visszaköltözhessenek az otthonaikba az emberek”. Erdogan pedig igyekezett emlékeztetni rá, hogy mint ahogy Orbánnak, neki is az a választási szlogenje, hogy Törökország nem fog belépni a háborúba.
Kérdés, ez mennyire lesz majd elég májusban a török elnök számára, akinek népszerűségét alaposan kikezdte a rekordmagas – tavaly már 80 százalék feletti – infláció, az egyre nehezebb megélhetés, és nem utolsósorban éppen a csak Törökországban 45 ezer életet követelő földrengés kezelése és a káoszt bírálók elhallgattatása.
Az igazságügyi miniszter arra kérte a nagyköveteket, informálják alkalmazottaikat, hogy a részvétel a Pride felvonuláson szabályértésnek minősül. Levelében azonban több tévedés is szerepel. A diplomáciában meglehetősen szokatlannak számít az ilyen tájékoztatás.
Nem sokkal az indulást követően rövid beszédet mondott Kapu Tibor a SpaceX Dragon űrkapszulájának fedélzetéről.
Van köztük olyan, amelyik az űrruhák fejlesztését segíti, de olyan is, aminek eredményét az űrbéli növénytermesztésben lehet majd hasznosítani.
A nyomozásban több pornófilmest gyanúsítottak meg nemi erőszakkal, kerítéssel, emberkereskedelemmel, pénzmosással, adócsalással.
Használja ezt a technikát, ami Szilágyi Áronnak is sokat segített.
Korszerű szenzorok, sőt a több mint hatvanéves adatsorok nagy része is a tűz martalékává vált.
