A tárcavezetők a Japánban tartott, kétnapos egyeztetés után kiadott közös közleményben hívták fel a figyelmet az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött egyezmény fontosságára, egyúttal azt vetették Oroszország szemére, hogy „az élelmiszert geopolitikai kényszerítőeszközként használja”. Ukrajna tavaly július óta 27 millió tonna gabonát hajózott ki a kikötőiből.

A G7 államai készek támogatni Ukrajna újjáépítését, beleértve a mezőgazdasági földek aknamentesítését és a mezőgazdasági infrastruktúra helyreállítását – szögezték le. A miniszterek emellett aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai háború a világ élelmiszerellátásra gyakorolt hatása miatt, beleértve a gabona, a műtrágya és az üzemanyag árának jelentős drágulását.

„A konfliktus csak tovább mélyítette az élelmiszerbizonytalanságot, miközben az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése szintén súlyos következményekkel bír a vizekre és a föld minőségére nézve” – tették hozzá.

Az ukrán gabona fekete-tengeri exportját és az orosz merőgazdasági termékek kivitelét lehetővé tévő megállapodást 2022 júliusában írták alá Ukrajna, Oroszország, Törökország és az ENSZ képviselői. Az alku hatályát novemberben 120 nappal, március 18-ig meghosszabbították. Ezt követően Moszkva bejelentette, hogy 60 nappal meghosszabbítja az egyezmények hatályát, de figyelmeztetett, hogy ennek elegendőnek kell lennie az ENSZ-szel kötött megállapodás teljesítésére is.

Oroszország azóta többször is jelezte, hogy nem hosszabbítja meg az egyezményt, mert nem teljesültek a gabona- és műtrágyexportját érintő követelései. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter várhatóan a héten egyeztet António Guterres ENSZ-főtitkárral New Yorkban a témában.