A győzelem napja az egyik legfontosabb nemzeti ünnep Oroszországban, ilyenkor ünneplik a náci Németország legyőzését a II. világháborúban. Vlagyimir Putyin Oroszországában szinte államvallás a II. világháborúra való emlékezés, az ilyenkor szokásos katonai felvonulások és beszédek Oroszország nagyságát és legyőzhetetlenségét hivatottak mutatni.

Idén visszafogottabb hangulatban telnek az ünnepségek, több oroszországi városban ukrán támadástól tartva lemondták a katonai parádét, május 3-án pedig a Kremlbe csapódott és felrobbant egy drón, amelyet az oroszok szerint azért küldtek oda az ukránok, hogy megöljék Putyint (Kijev mindent tagadott). Kevesebb katona volt a Vörös téren (8 ezer a tavalyi 11 ezerrel szemben), kevesebb volt a haditechnikai eszköz, nem voltak modern tankok, csupán egyetlen T-34-es, nem volt katonai felvonulás és az egész ünnepség rövidebb volt, mint az előző években.

During Moscow’s Victory Day Parade, only one tank rolled across Red Square ������������.

I think it is safe to assume that Ukrainian farmers ������������ now have a larger reserve of Russian tanks. pic.twitter.com/EcvCX1GcFL

— Jason Jay Smart (@officejjsmart) May 9, 2023

A moszkvai Vörös téren tartott ünnepségre eljött Kaszim-Zsomart Tokajev kazah és Alekszandr Lukasenka belarusz elnök, valamint Örményország miniszterelnöke. Tavaly Oroszország egyik szövetségese sem jelent meg a parádén, idén azt találgatják, mivel sikerült Putyinnak meggyőznie (vagy megzsarolnia) a közép-ázsiai vezetőket, hogy hajlandóak legyenek Moszkvába utazni.

AFP / Anadolu Agency / Sefa Karacan

Az orosz elnök – mint minden évben ­– idén is beszédet mondott a katonai és állami vezetők, II. világháborús veteránok és civil megemlékezők előtt. Beszédét azzal kezdte, hogy gratulált az orosz hadseregnek a győzelem napjához, amely „apáink és nagyapáink” ünnepe. Arról beszélt, hogy jelenleg valódi háború folyik, Oroszország pedig a szuverenitását védi. „Ma a civilizáció ismét döntő fordulóponthoz érkezett” – mondta.

„Ismét valódi háborút indítottak hazánk ellen, de mi szembeszálltunk a nemzetközi terrorizmussal, megvédjük a Donbasz lakóit, és megvédjük hazánkat” – jelentette ki a háborús bűncselekmények miatt nemzetközi körözés alatt álló orosz elnök, aki arról is beszélt, hogy Oroszország „békés jövőt” akar, és azzal vádolta a nyugati elitet, hogy elveti a „gyűlölet és a ruszofóbia magvait”. „A céljuk nem más, mint hogy lássák hazánkat elesni” – tette hozzá. Ezután egyperces néma csendet kért a háborúban elesettek tiszteletére.

„A hazánk sorsát eldöntő csaták mindig is nemzeti és szent csatákká lettek”  – emelte fel Putyin az orosz–ukrán háborút a „Nagy Honvédő Háború” szintjére. Szerinte „nincs fontosabb”, mint a harcolók munkája, hiszen Oroszország biztonsága a fronton lévőkön múlik. „Mindenki imádkozik önökért” – mondta a Vörös téren álló katonáknak.

AFP / Kirill Kudryavtsev

Putyin rendszeresen hasonlítja a II. világháborúban legyőzött nácikhoz Ukrajna demokratikusan választott kormányát. Ettől a forgatókönyvtől ezúttal sem tért el, neonáciknak nevezte Ukrajna vezetőit, és „valódi háborúról” beszélt, amelyet az orosz anyaország ellen vívnak.

Szerinte csak Oroszország marad hű a II. világháború vívmányaihoz, míg a Nyugat elfelejtette, hogy ki győzte le a nácikat. Kijelentette: büszke azokra a katonákra, akik részt vesznek az általa „különleges orosz katonai műveletnek” nevezett, Ukrajna elleni háborúban. A „valódi háború” tehát az, amelyiket Oroszország a kollektív Nyugattal vív, és nem az, amelyet Ukrajnával.

Szerinte Oroszország államisága és jövője ezektől az emberektől – „hőseinktől” – függ. „Semmi sem erősebb a világon a hazaszeretetünknél” – jelentette ki, majd „a győzelmünkre, hurrá!” szavakkal zárta beszédét.