A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerbiai hadsereget Aleksandar Vucic szerb elnök, mert több észak-koszovói településen is zavargások törtek ki. Az elnök egyúttal azt is elrendelte, hogy a hadsereg egységei induljanak el a szerb–koszovói határ felé, hogy szükség esetén be tudjanak avatkozni.
A szerb közszolgálati televízió (RTS) szerint Zvecanban a rendőrök összecsaptak a helyi szerbekkel, akik meg akarták akadályozni, hogy a település újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármestere belépjen az önkormányzat épületébe. A rendőrség könnygázzal és villanógránátokkal oszlatta szét a tömeget. Ezt követően más észak-koszovói településeken is zavargások törtek ki.
Zvecan, Leposavic és Zubin Potok polgármestere csütörtökön tette le hivatali esküjét azt követően, hogy áprilisban előrehozott választást tartottak a négy koszovói településen – a negyedik Észak-Mitrovica volt –, mert tavaly novemberben lemondtak az ottani, szerb nemzetiségű vezetők. A választásokat a helyi szerbek bojkottálták, így a részvételi arány rendkívül alacsony, mindössze 3,47 százalékos volt (csupán 1657-en voksoltak a 45 ezer választásra jogosult közül), ennek ellenére Pristina és a nemzetközi közösség is érvényesnek nyilvánította a választást, amit a helyi szerbek és Belgrád is elfogadhatatlannak nevezett.
A zavargások azon a napon törtek ki, amikor a Koszovóban élő szerbek jelentős része Belgrádban tartózkodik, mert Aleksandar Vucic köztársasági elnök nagygyűlést tart.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Borítóképünkön: lángoló koszovói rendőrkocsi Zvecanban.
