Csak két dolog biztos a többségében szerbek lakta észak-koszovói területeken: az egyik az, hogy az utak mentén és a városokban talán egyetlen olyan pont sem található, ahonnan ne látszana legalább két, de általában sokkal több szerb lobogó. A másik pedig az, hogy az ott lévők percenként találkoznak a KFOR-békeerők katonáival és harcjárműveivel.
A zászlóerdő célja egyértelmű és érthető: a Koszovót a szerb vallás és kultúra bölcsőjének tekintő szerbek mutatni akarják, hogy a Szerbiából 2008-ban kiszakadt, egyébként albán többségű Koszovónak legalább egy része az anyaországgal akar együtt élni.
A szerbek mellett a Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-légiháború vége óta Koszovóban állomásozó NATO-békeerő, a KFOR is üzen: ilyen masszív katonai jelenlét évek óta nem volt Koszovóban, a békefenntartók – akiknek soraiban több száz magyar katona is szolgál – gyakorlatilag megszállták Észak-Koszovót, és megerősítették az egykori szerbiai tartomány más részein lévő kisebb szerb enklávék és egyházi központok őrzését is.
Az utakon szünet nélkül járőröznek a KFOR-osok, Zvecsanban – ahol hétfőn véres zavargás tört ki az albán nemzetiségű polgármesterek kinevezése ellen tiltakozó szerbek és a KFOR erők között, többek között 27 magyar katona sebesülését okozva – úgy tűnik, mintha a városban több katona lenne, mint polgári személy. Míg a nyugodtabb időkben a KFOR a tárolóhelyeken tartotta harcjárműveit, most a békeerők megmutatják, hogy komoly potenciállal rendelkeznek: a páncélozott szállító- és harcjárművek egész menetoszlopokban vonulnak fel az utakon.
Zvecsanban – valamint a másik két albán polgármestert kapott városban, Zubin Potokban és Leposzavicsban – a korábbiaknál jóval kevesebb szerb tüntetett, akik pedig megjelentek, azok valóban békésen viselkedtek. A kordonokkal és szögesdróttal elzárt önkormányzati épület közelében zene szólt, a tüntetők pedig békésen üldögéltek a kitett padokon és székeken. A szerbek most azt állítják, bizonyítékok kerültek elő arra, hogy hétfőn Zvecsanban nem a szerb tüntetők, hanem az önkormányzat épületét megszállva tartó koszovói albán rendőrök dobták a KFOR-osok közé az első sokkoló gránátokat, azaz szerb vádak szerint az albánok provokálták ki a tüntetők és a békefenntartók közötti összecsapást.
A képre kattintva galéria nyílik
Veres Viktor
Az észak-koszovói szerbek fővárosának számító Koszovszka Mitrovica albán többségű déli oldalán viszont a szerbeket vádolják provokációval. Szerintük ugyanis minden bizonnyal a hamis profilok mögé rejtőzködő szerbek szervezték meg azt a „Menetelés Északra” nevű megmozdulást, amelyet a két városrészt összekötő híd albán oldalára hívtak össze. Való igaz, hogy a megjelent alig több mint száz albán sem tudta kik a szervezők, ám azt egyértelművé tették, ha kell megvédik magukat a szerbek ellen. A tüntetőket mindenesetre nem lehet visszafogottsággal vádolni: az északi oldalon is hallották a szerbellenes jelszavakat, s az 1990-es években a szerb hatalom ellen harcoló gerilla erő, az UCK nevének skandálását.
Míg a hidat lezárták az olasz békefenntartók, a szerb oldalon felkészültek az albánok fogadására. Az esetleges rendbontástól tartó és ezért nem üzemelő kávézók teraszán ugyanis gyanúsan sok kigyúrt, fekete pólót viselő fiatalember szürcsölgette az ásványvizet. Ha nem is komoly, de egy kis munkájuk végül lett: kiosztottak pár pofont azoknak a délről átjött albánoknak, akik éppen őket próbálták fényképezni, valószínűleg azért, hogy az arcfelismerő rendszerekbe bekerüljön a potenciális verekedők fényképe.
