Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Visszavertek egy nagyobb ukrán ellentámadást Donyeckben – írja a BBC az orosz védelmi minisztérium közlésére hivatkozva, ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a bejelentést nem sikerült egyelőre független forrásból ellenőrizni.
Az orosz védelmi tárca szerint Kijev vasárnap indított egy nagyszabású támadó műveletet a donyecki régióban, amihez hat gépesített és két páncéloszászlóaljat vetett be, ám a támadás kudarcot vallott és az oroszok még azt is hozzátették, hogy az ukránok több páncélozott járművet, köztük 16 tankot és 250 katonát vesztettek.
Persze adja magát a kérdés, hogyha mindez meg is történt, amiről az oroszok most beszámoltak, vajon ez lenne-e az a nagy ukrán ellentámadás, amire Kijev hónapok óta készül? Nem valószínű, hiszen ehhez a művelethez az ukrán hadvezetés vélhetően felhasználná a nyugatról kapott harckocsijait, amikkel biztosíthatná magának a harcászati fölényt az orosz tankokkal szemben. Márpedig ha nyugati tankokat lőttek volna ki az oroszok a Donyecki területen, azokkal a roncsokkal ki lenne tapétázva a RIA Novosztyitól az RT-n át a hadibloggerek Telegram-csatornáiig bezárólag a teljes orosz propagandamédia, csakhogy egyelőre ilyen képeket nem láttunk. Ez pedig azt jelenti, hogy ha meg is történt mindaz, amiről fentebb az orosz védelmi minisztérium beszámolt, az még nem a „nagy ukrán ellentámadás” része.
Ezt támasztja alá Kijev kommunikációja is, legutóbb például Anna Maljar védelmi miniszterhelyettes figyelmeztetett rá, hogy a „tervek szeretik a csendet”, azaz az ellentámadás megindulását nem fogja megelőzni nagybejelentés.
Érthető ugyanakkor az ukránok hosszas készülődése is, hiszen meg kell mutatniuk a lakosságnak és a nyugati szövetségeseiknek is, hogy a kapott támogatással képesek sikereket elérni a harctéren, amennyiben ez elmaradna, az nem kecsegtetne túl sok jóval sem a közmorál, sem a nyugati támogatások alakulásával kapcsolatban.
