Ha a NATO nem lép közösen Ukrajna nagyobb támogatásáért, több tagállama is úgy dönthet, hogy különutasként száll be az ukránok mellett, akár úgy is, hogy a saját katonáit küldi oda – véli Anders Rasmussen.
Meredek állítást tett Anders Fogh Rasmussen, a NATO 2009 és 2014 közötti főtitkára: mint mondta, ha az Egyesült Államok nem kínál elég biztonsági garanciát Ukrajnának a NATO-csúcson, akkor több más tagállam is úgy dönthet, hogy katonákat küld az ukránok megsegítésére – írja a The Guardian.
Persze érdemes ehhez hozzátenni, hogy Rasmussen elfogult ebben: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadójaként lobbizik a júliusi NATO-csúcs előtt.
Jens Stoltenberg, a NATO mostani főtitkára, ennél sokkal óvatosabban fogalmazott. Ő annyit mondott, hogy a biztonsági garanciák kérdése ott lesz a vilniusi csúcs napirendjén, a teljes körű védelmi garanciát viszont csak a katonai szervezet tagjainak biztosítják.
Rasmussen szerint ha a NATO nem tud megegyezni, hogyan támogassák az ukránokat, megvan a lehetősége annak, hogy egyes tagállamai egyénileg lépjenek. Külön nevesítette Lengyelországot és a balti államokat, mint akik a mostaninál sokkal több segítséggel szállnának be Ukrajna oldalán a harcba, akár úgy is, hogy katonákat küldenének a frontra.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A hivatalosan is az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet Orbán Viktor vejének a Válasz Online számítása szerint.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.
