Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Iránból szerezhette be azokat a drónokat az orosz hadsereg, amelyeket az elmúlt hetekben Kijevben vetettek be a Fehér Ház által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján – számolt be a Reuters. Az amerikai információk szerint a fegyvereket a Kaszpi-tengeren keresztül szállították a dél-oroszországi Mahacsalkába, majd azokat az Azovi-tenger partján fekvő Primorszko-Ahtarszkból és a belarusz határ közelében lévő Szescsából lőtték ki az ukrán főváros felé.
Washington aggodalmát fokozza, hogy úgy tudják, Oroszország iráni segítséggel dolgozik egy új drónok gyártására alkalmas üzem építésén. Az objektum már a jövő év elején megkezdheti működését – mondta el John Kirby, a Fehér Ház szóvivője.
Az Egyesült Államok korábban szankciókkal sújtotta a közel-keleti országot, amiért drónokat szállított Moszkvának: Teherán elismerte a fegyverküldést, de állításuk szerint az még az orosz-ukrán háború tavaly februári kezdete előtt történt, Oroszország pedig tagadta, hogy iráni drónokat vetettek volna be Ukrajnában. Ezzel szemben Kirby elmondása szerint tavaly augusztus óta több száz drón került Iránból Oroszországba és hozzátette, a két ország közötti, egyre szorosabb védelmi együttműködés nem csak Ukrajna és az Iránnal szomszédos országok számára jelent veszélyt, hanem a teljes nemzetközi közösségnek is.
