Közös sajtótájékoztatót tartott a vilniusi NATO-csúcson Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A hangulat most már sokkal békülékenyebb volt, mint előző nap, amikor az ukrán elnök a Twitteren „példátlan és abszurd” helyzetnek nevezte, hogy Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban sem a meghívásra, sem a tagfelvételre vonatkozóan nincs időkeret meghatározva.

Stoltenberg már rögtön a sajtótájékoztató elején leszögezte: „Ukrajna most közelebb van a NATO-hoz, mint valaha”. Hozzátette azt is, várja a napot, amikor szövetségesként találkoznak.

„Biztosítanunk kell, hogy amikor ez a háború véget ér, olyan intézkedések garantálják majd Ukrajna biztonságát, amelyek segítenek elrettenteni Oroszország jövőbeli agresszióit” – mondta.

Stoltenberg egy háromrészes, többéves csomagot is felvázolt, amely közelebb viszi Ukrajnát a NATO-hoz. Ez a többi közt létrehozza majd az új NATO-Ukrajna Tanácsot is, és leszögezi, hogy az ország a NATO tagja lesz. Egyszerűsítették Ukrajna számára a tagsághoz való tervet is, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene a feltételeket teljesítenie.

MTI /EPA / Filip Singer

Engedékenyebb hangot ütött meg Zelenszkij is, aki szerint „érthető, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, amikor háborúban áll”, de véleménye szerint ideális lett volna, ha Kijev meghívást kap a szövetséghez való csatlakozásra. Az ukránul felszólaló elnök köszönetet mondott mindenkinek a csúcstalálkozón bejelentett védelmi csomagokért. (A németek például újabb amerikai gyártmányú Patriot rakétákat küldenek.)

„Az ukrán katonák bebizonyították, hogy a demokrácia erősebb, mint az Oroszországból érkező terrortámadások” – mondta.

Kérdésekre válaszolva Zelenszkij a tagsággal kapcsolatban megismételte, az a legfontosabb, hogy legyenek eredmények, és azok közelebb tudják hozni Kijevet a NATO-hoz. Ez ugyanakkor nehéz, hiszen a partnerek más körülmények között élnek, Ukrajnában pedig jelenleg az számít, hogy túléljenek.

Az elnök megérti azt is, hogy egyesek félnek Ukrajna NATO-tagságáról beszélni, mert „senki nem akar világháborút”.

Arra a kérdésre, hogy a NATO-csúcstalálkozón hozott lépések közelebb viszik-e a szövetségeseket az Oroszországgal vívott háborúhoz, Jens Stoltenberg a riportereknek Ukrajnára utalva azt mondta, hogy már most is egy teljes körű háború zajlik Európában, a NATO számára pedig „nincs kockázatmentes opció".

A legnagyobb kockázatot azonban az jelenti, ha Vlagyimir Putyin győz, mert akkor az az üzenet, hogy ha katonai erőt alkalmaz, ha megsérti a nemzetközi jogot, ha megszáll egy szomszédot, akkor megkapja, amit akar" – tette hozzá a főtitkár.

Nem engedhetjük meg, hogy Moszkva döntse el, ki lehet a NATO tagja.

A tagságot a NATO szövetségeseinek és Ukrajnának kell eldönteniük, Moszkvának nincs vétójoga” – mondta.

Szóba kerültek a sokak által vitatott kazettás bombák is, melyeket az Egyesült Államok küld az ukránoknak. Zelenszkij – a köszönetnyilvánítás mellett – erről annyit mondott, megérti, hogy különböznek a vélemények a kérdésben, de úgy véli, hogy az amerikai lépést a méltányosság szemszögéből kellene nézni. Oroszország ugyanis tavaly óta folyamatosan telepíti ezeket „a pusztító erejű” robbanóanyagokat Ukrajna területére.

Az ukrán elnök hozzátette, hogy csak a megszállt területeken lévő katonai célpontok ellen tervezik alkalmazni a fegyvereket.

Veszélyes a civilekre is, mint a taposóakna, de akkor miért nem tilos mégsem a kazettás bomba?

Az USA azért küldhet vitatott lőszert Ukrajnának, mert a pillanatnyi katonai előny ezúttal is felülírja a jogi és erkölcsi megfontolásokat.