A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Nem jutottak megállapodásra a globális károsanyag-kibocsátás csökkentésének konkrét céljaiban a világ gazdaságilag legfejlettebb húsz országát tömörítő csoport (G20) környezet- és éghajlatvédelmi miniszterei pénteki indiai tanácskozásukon, és újfent nem tudtak közös nyilatkozatot kiadni e témában.
Az ökoszisztémák védelméről és a műanyagszennyezés elleni küzdelemről viszont meg tudtak fogalmazni és kiadtak egy közös közleményt, valamint India mint házigazda írt egy saját összefoglalót.
"Most először a G20-csoport felismerte az óceánok klímavédelmet is szolgáló szén-dioxid-megkötő képességét" - hangsúlyozta Steffi Lemke német környezet- és természetvédelmi miniszter.
Ezenkívül a gazdaságilag legfejlettebb országok elkötelezték magukat az úgynevezett Montreal-protokoll végrehajtása mellett, amelynek célja, hogy a Föld szárazföldjeinek és vizeinek 30 százalékát 2030-ig védelem alá helyezzék.
A lehetséges klímavédelmi intézkedésekkel kapcsolatban néhány tagállam azzal a javaslattal állt elő, hogy a globális károsanyag-kibocsátás tervezetten 2025-ben érje el a maximális értéket, és csak ezután kezdjék csökkenteni azt.
"A G-20 még mindig nem képes vállalni a vezető szerepet a párizsi klímaegyezmény következetes és ellenállást nem tűrő végrehajtásában" - hívta fel a figyelmet Stefan Wenzel, a német minisztérium államtitkára, hozzátéve: a mostani tanácskozáson elért eredmények is elmaradtak attól, amire szükség lett volna a globális éghajlati célok eléréséhez.
A G20 országok nemzetközi szinten a globális károsanyagkibocsátás 80 százalékáért felelősek, miközben gazdasági teljesítményük a világ teljesítményének 85 százalékát teszi ki.
