Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„Egy évvel ezelőtt valóban történelmi és az ország életét megváltoztató esemény történt: aláírtuk azokat a megállapodásokat, amelyek értelmében négy új szubjektum csatlakozott az Oroszországi Föderációhoz” – magyarázta Vlagyimir Putyin orosz államfő az új ünnepnap fontosságát hangsúlyozva.
Az újraegyesítésnek aligha örül mindenki, az orosz védelmi minisztérium pénteken jelentette be, a jövőben a négy új térségből – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyékből - is behívják az orosz hadseregbe a sorköteles korúakat.
Megszólalt Putyin elődje, Dmitrij Medvegyev is, aki most a Biztonsági tanács elnökhelyettese. „A különleges katonai művelet a náci kijevi rezsim teljes megsemmisítéséig és a történelmileg orosz területek felszabadításáig tart. Győzni fogunk, és újabb szubjektumok is csatlakozni fognak Oroszországhoz” – mondta a politikus. Medvegyev szerint a tavalyi népszavazáson az érintett térségek sorsdöntő lépést tettek, úgy döntöttek a haza részévé kívánnak válni. „A döntés nem csupán a történelmi igazság helyreállítását szimbolizálta, hanem a kolosszális akaraterővel és önfeláldozóképességgel rendelkező orosz nemzet egységét is” – vélekedett Medvegyev.
