A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Hopper nevű romboló a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében járt. A területre Kína mellett Tajvan és Vietnam is igényt tart.
A flotta közleménye szerint a művelettel fel akarták hívni a figyelmet a nemzetközi jog által a térségben engedélyezett szabad tengeri közlekedésre, melyet a parancsnokság szerint Kína korlátozni igyekszik.
Hangsúlyozták továbbá, hogy a térségen történő szabad áthaladáshoz bármely ország hajójának, köztük hadihajójának is joga van, hozzátéve, hogy az áthaladás engedélyhez kötése – melyhez a három állam hadihajók esetében ragaszkodik – ellenkezik a nemzetközi joggal.
A kínai hadsereg törvénytelennek nevezte a romboló „kínai vizekre történő behatolását”.
A térségbe nem először érkezett amerikai hadihajó, a hetedik flotta pedig már korábban megerősítette, hogy végez „rutinműveletet a térségben”, kiemelve, hogy Washington „továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy minden légi és vízi úton jelen legyen, ahol a nemzetközi jog ezt megengedi”.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
