Több mint ezer jelöletlen sírt számoltak össze az Európai Unióba vezető migrációs útvonalak mentén – írja a Guardian. Ezek többségét a görög, olasz, spanyol partvidéken, illetve a belarusz-lengyel, valamint a szerb-magyar, illetve a bosnyák-horvát határon láthatók. Ugyanezen országokban a sírok egy részét temetőkben találni, a hevenyészett fejfákon olyan feliratok szerepelnek, mint az X. úr, vagy a 4-es számú migráns csónak a dátummal.

Ugyan az Európai Parlament már 2021-ben határozatot hozott arról, hogy a migrációs útvonalakon életüket vesztett embereket azonosítani kell, ám ezt nem követte egységes jogszabályalkotás a tagállamok részéről, így az adatok összesítéséhez szükséges központi adatbázis sem jött létre.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) törvényszéki orvosszakértőivel, valamint más kutatókkal, civil szervezetekkel és patológusokkal együttműködve a Guardian és egy riporterekből álló konzorcium először állította össze az elmúlt évtizedben az EU határainál elhunyt névtelen migránsok és menekültek számát. Legalább 2162 holttestet még mindig nem sikerült azonosítani.

A halottak egy része hullaházakban, ravatalozókban, sőt, kontinensszerte még hajókonténerekben is halmozódik. A kutatócsoport 24 temetőt felkeresve és kutatókkal együttműködve több mint 1000 névtelen sírt talált. Ezek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az elmúlt évtizedben több mint 29 000 ember vesztette életét az európai migrációs útvonalakon, akiknek többségét továbbra is eltűntként kezelik.

Dunja Mijatović, az emberi jogokért felelős európai biztos szerint a problémát „teljesen elhanyagolták”, és az uniós országok nem teljesítik a nemzetközi emberi jogi egyezmények által rájuk rótt kötelezettségeiket. „Az eszközök rendelkezésre állnak. Megvannak az ügynökségek és a törvényszéki szakértők, de ezeket [a kormányoknak] igénybe kell venniük” – mondta. Mijatovic szerint ehhez viszont hiányzik a politikai akarat, így egységes rendszer híján a munka helyi szinten zajlik.

A koordináció hiánya miatt az eltűnt szeretteiket kereső családok a helyi, gyakran idegen bürokráciában való eligazodással küszködnek. Támogatásuk olyan segélyszervezetekre hárul, mint például a Nemzetközi Vöröskereszt, amely 2013 óta 16 500 információ iránti kérelmet regisztrált olyan emberek részéről, akik Európába tartó útjuk során eltűnt rokonaikat keresik.

A legtöbb kérés afgánoktól, irakiaktól, szomáliaiaktól, guineaiaktól, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Eritreából és Szíriából érkezett, de mindössze 285 alkalommal sikerült megtalálni az eltűnt személyt.