A román szenátus is elutasította az erdélyi magyar autonómiatervezeteket

A román képviselőház után a szenátus is elutasította pénteki plenáris ülésén az erdélyi magyar autonómiatervezeteket, amelyeket Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József RMDSZ-listán mandátumot szerzett parlamenti képviselők kezdeményeztek.

A kétkamarás román parlament felsőháza – a képviselőházhoz hasonlóan – sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet. A plenáris ülést hibrid formában tartották, a jelen nem lévő szenátorok online csatlakoztak és szavaztak. Elsőként Székelyföld autonómiastatútuma szerepelt napirenden, amelyet a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete követett.

A szenátorok a jogszabálytervezetek elutasításáról szavaztak, valamennyi román párt az elutasítás mellett voksolt, csupán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) honatyái támogatták szavazatukkal a tervezeteket.

A 136 tagú felsőház jelen lévő vagy interneten szavazó szenátorai közül több mint százan – az első esetében 104, a másodiknál 101, a harmadiknál 102 honatya – támogatták a jogszabálytervezetek elutasítását, míg nyolcan mindhárom esetben az elutasításuk ellen szavaztak

A Székelyföld autonómiastatútuma védelmében az RMDSZ részéről felszólaló Császár Károly hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek Európa számos államában autonómiát élveznek, uniós ajánlások is vannak erre. Rámutatott, hogy az autonómia témája mindig nagy ellenkezést vált ki a román törvényhozásban, holott átfogó, észérveken alapuló vitát kellene folytatni erről. A Maros megyei szenátor leszögezte: az RMDSZ továbbra is kiáll a szubszidiaritás elve mellett, amely a helyi közösségek fejlődését szolgálja.

A magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény védelmében felszólaló Turos Lóránd hangsúlyozta, ezek segítenék a nemzeti kisebbségeket identitásuk megőrzésében. A Szatmár megyei szenátor elmondta: a román parlament 30 éve adós az RMDSZ-nek a kisebbségi törvénnyel. Reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben átfogó vitát folytathatnak, és kidolgozhatják a valamennyi romániai kisebbség védelmét szolgáló jogszabályt.

A román pártok szenátorai képviselőtársaikhoz hasonlóan fő érvként azt hangoztatták, hogy a jogszabálytervezetek ellentétesek a román alkotmánnyal, amelynek első cikkelye kimondja: Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Szerintük a tervezetek etnikai alapú szegregációt, enklávékat eredményeznének. Több honatya szerint Románia átültette gyakorlatba a nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, a romániai kisebbségek helyzete európai szinten kimagasló.

A nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora, Titus Corlatean volt külügyminiszter a székelyföldi autonómiaigény kapcsán rámutatott: Romániában szükség van a régiók újragondolására az uniós források hatékonyabb lehívása érdekében, de ennek nem etnikai, hanem gazdasági szempontok alapján kell történnie.

A kisebbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője, Daniel Fenechiu hangsúlyozta, pártja mindig el fogja utasítani a „toxikus” tervezeteket, amelyekben szerepel az "autonómia” szó.

Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, Eugen Negoi „áltémaként” jellemezte a tervezeteket, amelyekkel a hatalom a valós problémákról próbálja elterelni a figyelmet.

A többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakcióvezetője, Claudiu Tarziu úgy vélte, ezek a román állam, a társadalmi béke, de a romániai magyar és székely közösségek ellen is irányulnak, mivel utóbbiak „rabok” lennének az adott területen.

A szenátus plenáris üléséről a botránykeltéseiről hírhedt Diana Sosoaca magyarellenes megnyilvánulásai sem hiányoztak, az AUR-ból kizárt független szenátor ezúttal is a magyarokat és az RMDSZ-t támadta. „Ha nem tetszik Romániában, menjetek Magyarországra!” – üzente nekik, és Budapest román elfoglalásával fenyegetőzött. Utóbbi kijelentésért a PNL-s Daniel Fenechiu elnézést kért, rámutatva: Románia európai állam, nem fenyegeti szomszédjait.

A három autonómiatervezetet december 20-án nyújtotta be a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, akik az RMDSZ listáján szereztek képviselői mandátumot. A Székelyföldre vonatkozó autonómiatervezetet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a másik kettőt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.