Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az amerikai katonai segély első részlete hamarabb fog Ukrajnába érkezni, mint azt bárki is gondolná – mondta Kijevben Bill Keating demokratapárti amerikai kongresszusi képviselő, miután a washingtoni képviselőház közel fél évig tartó huzavona után végül megszavazta a Kijevnek szánt segélyt. Keating arra célzott, hogy az amerikai katonai eszközök jelentős része már jó ideje Európában – Németországban és Lengyelországban – van, így azok néhány napon belül megérkezhetnek rendeltetési helyükre.
A segélycsomagnak csak kisebb, közel 14 milliárd dolláros hányada közvetlenül fegyver, a többiből az Ukrajnának már korábban szállított fegyvereket pótolják, és milliárdok jutnak az ukrán költségvetés támogatására, illetve az amerikai hadsereg Ukrajnával kapcsolatos logisztikai tevékenységének a finanszírozására is. De a 14 milliárd is hatalmas összeg, elemzők szerint az USA által szállított nehéztüzérségi lőszerek, légvédelmi eszközök, illetve támadó rakéták és manőverező robotrepülők lehetővé teszik, hogy az utóbbi hetekben egyre gyorsabban visszavonuló ukrán hadsereg megvesse a lábát, és lelassítsa vagy megállítsa az orosz offenzívát.
Az ukrán hadsereg nehézségeit jól mutatja, hogy amerikai források szerint az egyik kétezer fős, frontközeli állásokban lévő egységnek napi 10-15 ágyúlövésre futotta, miközben a támadó oroszok száz és ezer számra lőtték őket nehéztüzérséggel. Hasonló arányok jellemzik a több mint ezer kilométer hosszú front egyéb szakaszait is, így nem meglepő, hogy az év elején orosz kézre került Avgyijivka környékén viszonylag gyorsan haladnak nyugat felé az oroszok. A cél Csasziv Jar, majd onnan a két ukrán erődítményváros, Szlovjansz és Kramatorszk.
Titkolt eszközök
Az USA által szállított eszközök között a tüzérségi lőszerek mellett ott lesznek a Patriot légvédelmi rendszerhez szükséges rakéták, illetve a legnagyobb, 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS rakéták, amelyekből az USA márciusban titokban már küldött Ukrajnába. Ezeket az eszközöket Kijev eddig a Krímben lévő légitámaszpontok ellen vetette be, és kötelezettséget vállalat arra, hogy az ATACMS-eket nem lövi ki Oroszország területén lévő célpontokra. Washington korábban csak a kisebb, 150-170 kilométer hatótávolságú ATACMS-ekből szállított Ukrajnának, az amerikai álláspont azt követően változott meg, hogy az oroszok elkezdték Ukrajna ellen alkalmazni az Észak-Koreától kapott/vásárolt rakétákat, és elsősorban a megtámadott ország kritikus infrastruktúráját vették célba velük.
Az USA-tól most kapott pénz és fegyversegély ugyan nem teszi lehetővé, hogy Ukrajna ellentámadást indítson, ám időt nyer Kijev. Időre pedig több szempontból is szükség van. Szakértők szerint a jelentős nyugati fegyvergyárak az év végére futtatják fel annyira a termelést, hogy a jelenleginél jóval több tüzérségi lőszert lesznek képesek Ukrajnának átadni, miközben az orosz gazdaság egyre súlyosabb gondokkal küszködik. Az ugyanis nem igaz, hogy az Ukrajna ellen indított háború miatt bevezetett nyugati szankciók hatástalanok maradtak. Az ugyan igaz, hogy a GDP nem omlott össze, sőt az idén pár százalékos növekedés is várható, ám ez a bővülés kizárólag annak tudható be, hogy az ország átállt hadigazdálkodásra, és csak azok az iparágak növekednek, amelyek a háborús erőfeszítéseket támogatják. A frontra küldött lőszereknek, járműveknek és egyéb felszereléseknek a lakosság életszínvonalához semmi közük, a polgári szektorok pedig visszaesnek.
Késés, késés után
Ugyanakkor az is igaz, hogy Washington jelentős, féléves késéssel szavazta meg az Ukrajnának szánt újabb hatvanmilliárd dollárt, és a halogatás hónapjaiban Ukrajna jelentős területeket vesztett. A késlekedés, vagy inkább fáziskésés egyébként már a teljes körű orosz offenzíva 2022. februári megindítása óta tart: Kijev késve kapott olyan támadó fegyvereket, amelyekkel 2022 őszén északon és délen is jelentős területeket foglalt vissza, s nem érkeztek meg időben azok a harckocsik sem, amelyekkel Kijev 2023 tavaszán kívánta volna folytatni az offenzívát. Ennek következtében csak nyáron indult meg a támadás, ám a késés lehetővé tette, hogy az oroszok több vonalból álló mélységi védelmet építsenek ki a frontokon. A helyzetet tovább rontotta, hogy nem érkeztek meg a Nyugat által ígért F-16-os harci gépek sem, így Ukrajnának a légi fölény megszerzése nélkül kellet támadnia. Az F-16-osok állítólag csak néhány hónap múlva lesznek bevethetőek: tart még az ukrán pilóták kiképzése, és a gépeket ígérő államok is csúsznak az amerikai vasmadarak átadásával.
Az amerikai segély nem csupán materiális szempontból fontos. A washingtoni igen kinyithatja a többi nyugati ország katonai raktárait és pénztárcáját, nem véletlen, hogy Nagy-Britannia a napokban jelentette be, jóváhagyta az Ukrajnának szánt eddigi legnagyobb katonai segélycsomagot. Az 500 millió fontos felajánlás részeként lőszert, légvédelmi eszközöket, drónokat, vízi járműveket és műszaki berendezéseket kap Ukrajna. A szállítmányban lesznek olyan Storm Shadow manőverező robotgépek, amelyekkel az ukrán hadsereg több száz kilométeres mélységben is támadhatja az orosz erőket. London már eddig is jelentős támogató volt, a 2024-es évre vonatkozó tervek szerint a szigetország összesen hárommilliárd fontot juttat Kijevnek.
Közben nő a Spanyolországra és Görögországra nehezedő nyomás, a NATO azt akarja elérni, hogy a két tagállam adja át Ukrajnának légvédelmi rendszereinek egy részét. Mindkét ország rendelkezik Patriot rakétákkal, ám Kijev számára az lenne a legfontosabb, ha Athén lemondana azokról a szovjet/orosz Sz-300-as rendszerekről, amelyekhez hasonlókat Ukrajna is használ, így azok működése jól ismert az ukrán hadsereg számára. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint hamarosan várható bejelentés arról, melyik tagállam ad át Ukrajnának további légvédelmi eszközöket. Lengyelországnak és Romániának is vannak már Patriotjai, ám ezeket nem tervezik átadni Kijevnek, hiszen a NATO keleti szárnyán lévő államoknak szükségük van a légvédelmi rendszer megbízható működésére. A most megszavazott amerikai segélycsomag és a brit felajánlás jelentőségét az is növeli, hogy ezzel a Nyugat azt bizonyítja továbbra sincs „Ukrajna-fáradtság”, azaz a NATO és az EU kitart az agresszió áldozatává vált állam támogatása mellett. Ez pedig javíthatja az ukrán társadalom és a hadsereg morálját is.
