A kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését szorgalmazza a közvélemény-kutatásokat vezető CDU az orosz agresszió és a toborzás nehézségei miatt. Európában egyre több országban gondolkodnak valamilyen megoldáson, mert a professzionális hadseregek szinte mindenütt létszámhiánnyal küzdenek. A nőknek is kinyitnák a pályát. A Deutsche Welle riportja.
Hosszas viták után a konzervatív CDU (Kereszténydemokrata Unió) május eleji pártkongresszusán felvette programjába a németországi hadkötelezettség fokozatos visszaállításáról szóló javaslatot, amely szerint a fiataloknak egy bizonyos ideig a hadseregben vagy a szociális ágazatban kellene szolgálatot teljesíteniük. Németországban tizenhárom éve a szintén CDU-s Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter idején törölték el a sorkötelezettséget. Ennek visszaállítását most úgy képzelik el, hogy a korábbi kötelező katonai szolgálatot egyéves, úgynevezett „társadalmi szolgálattá” alakítják.
Ezt a bizonyos „közjó érdekében végzett társadalmi munkát” a német hadseregnél (Bundeswehr) vagy szociális intézményekben lehetne teljesíteni. Amíg a társadalmi szolgálat intézményét be nem vezetik, a kereszténydemokraták azt javasolják, hogy a sereg a létszámigényének megfelelően hívjon be fiatalokat. A CDU a döntését az Európa biztonságát érintő orosz fenyegetéssel indokolja, valamint azzal a ténnyel, hogy a Bundeswehrnek nincs elég embere.
A Scholz-kormány védelmi minisztere, Boris Pistorius már eddig is különutasnak számított a sorkatonaság megítélésével kapcsolatban. Míg a szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció tagjai inkább szkeptikusak a kérdésben, ő már az év elején is arról beszélt, hogy a megváltozott biztonsági helyzetre tekintettel meg kell vizsgálni a kötelező katonai szolgálat különböző modelljeit, és döntést kell hozni valamelyik bevezetéséről – ezek közül a svéd lehet a németek számára a követendő példa. A CDU döntésére reagálva Lars Klingbeil, az SPD (Német Szociáldemokrata Párt) elnöke elmondta, hogy a sorkatonaságot ugyan nem hozná vissza, de azt el tudja képzelni, hogy a fiataloknak valamilyen munkát kelljen vállalniuk a hazájuk szolgálatában – legyen szó a Bundeswehrről vagy a szociális-, kulturális szektorról. „Vissza kell térnünk ehhez” – jelentette ki.
A 2008-2009-es pénzügyi válságot követően számos európai ország döntött úgy – részben takarékossági okokból, részben biztonságpolitikai meggyőződésből –, hogy sorkatonaságra épülő nemzetvédelem helyett inkább kisebb létszámú, de professzionális nemzeti hadsereget épít. A döntést az is indokolta, hogy a biztonságpolitikai fenyegetések az egész térséget érintik, és akár az Európai Unió, akár a NATO keretében közösen tudnak csak hatékonyan fellépni ellenük. Emiatt több országban is jelentősen csökkent a nemzeti haderő mérete, miközben különleges védelmi képességekre, például a kibertámadások elleniekre többet költöttek.
Míg a hidegháború végén közel félmillióan, a sorkatonaság megszűnésekor fele annyian, jelenleg nagyjából 180 ezren szolgálnak a német hadseregben. A tervek szerint 2031-ig 205 ezer főre tornásznák vissza a létszámot: ha fizetett munkaerővel nem megy, akkor önkéntesekkel. De ez hosszú távon így is kevés – a Bundeswehr igénye szakértők szerint 250 ezer fő körüli lenne, és ezt a munkaerőhiányt minél hamarabb meg kellene oldani.
A védelmi miniszter több megoldási javaslattal is készül. A svéd modellt sokan a rugalmassága miatt dicsérik, és Pistorius szerint is érdemes lenne kipróbálni. Svédországban 2010-ben felfüggesztették a kötelező katonai szolgálatot, de hét évvel később, a Krím orosz annektálása miatt újra bevezették.
Svédország 16 és 70 éves kor között minden állampolgárát – férfiakat és nőket egyaránt – regisztrálja. Ki kell tölteniük egy online kérdőívet, amelyben azt is meg kell adniuk, hajlandóak-e katonai szolgálatot is vállalni. Ezt követően igényeik és képességeik alapján beosztják őket mindenféle polgári és katonai feladatra. Ténylegesen aktív szolgálatba csak kevesen kerülnek: az egyes évjáratok öt-tíz százaléka. A rendszer előnye, hogy a biztonsági helyzet függvényében nagyon gyorsan növelhető vagy csökkenthető a létszám. Ez azt jelenti, hogy a sorozáson kötelező részt venni, maga a katonaság viszont önkéntes. Svédország tavaly év végén döntött a polgári szolgálat újbóli bevezetéséről is – többek között a katasztrófavédelemnél lehet ezt letölteni.
A hadkötelezettség azonnali újraindítása gyakorlati és személyi kihívások elé állítaná a Bundeswehrt – derül ki egy korábbi DW-cikkből. Így a megfelelő elhelyezés, a ruházat és a fegyverek biztosítása is okozna problémákat, ami azt jelenti, hogy a hadsereg nem tudná olyan könnyen felszívni a tömegével jelentkező újoncokat sem.
További probléma, hogy az elmúlt években sok militáns hajlamú, szélsőjobboldali szimpatizáns is jelentkezett, akiknek a kiszűrését sem egyszerű megszervezni. Közben viszont szükség lenne arra is, hogy a társadalom minden rétegéből származó fiatal megforduljon a seregben, beleértve a nőket és a nem német állampolgárokat is. A német védelmi miniszter javaslatainak ezekre a kérdésekre is reagálnia kell.
Dániában 18 éves kortól működik a kötelező katonai szolgálat intézménye, ám az eddig csak férfiakra vonatkozott. A nők toborzását 2026-tól tervezik bevezetni, emellett az alap katonai szolgálatot négyről tizenegy hónapra hosszabbítanák meg. Svédországhoz hasonlóan a regisztrált évfolyamoknak csak egy részét hívják be végül szolgálatra, mivel van elég önkéntes. Norvégiában 2016 óta a nőknek is jelentkezniük kell a sorkatonai szolgálatra, ahol orvosi vizsgálat alapján döntik el, hogy alkalmasak-e bevonulni. Az igen szigorú sorozási procedúra miatt a katonai szolgálatnak ott legalább akkor a presztízse, mint valamely felsőfokú végzettségnek.
Ausztria Németországgal ellentétben soha nem függesztette fel a kötelező katonai szolgálatot. Az alkalmasnak minősített 18 és 35 év közötti férfiakat a mai napig hathónapos alapszintű katonai szolgálatra hívják be. Mindazok, akik lelkiismereti okokból nem akarnak katonának állni, kiválthatják egy kilenchónapos polgári szolgálattal. Önkéntesként nők is beléphetnek a seregbe.
Dél-Európában Törökországban és Görögországban van kötelező sorkatonai szolgálat a két állam évtizedes konfliktusa miatt. Görögországban minden 18 és 45 év közötti férfi köteles sorkatonának állni. A szolgálat a fegyveres erők minden szektorában tizenkét hónapig tart, a szolgálati helytől és az egységtől függően mégis vannak különbségek. A rövidebb szolgálati idő például azokra érvényes, akik a határokon vagy különleges egységekben, például az ejtőernyősöknél vagy a búvároknál szolgálnak. Van lehetőség polgári szolgálatra is, de az dupla olyan hosszú, mint a katonai.
Törökországban a kötelező szolgálat minden 20 és 41 év közötti férfira vonatkozik, legalább hat hónapos, és senki nem bújhat ki a besorozás alól lelkiismereti okokra hivatkozva. Hatályban van egy sajátos jogszabály: a sorkötelesek 5000 euróért négy héttel lerövidíthetik a katonai szolgálatuk idejét.
Az Oroszországgal határos Lettországban az elmúlt évig önkéntes alapon toboroztak utánpótlást a hadseregbe, 2024-től viszont már minden 18-27 év közötti férfit besoroznak. A sorkatonai kiképzés – amelyre a nők önként jelentkezhetnek – tizenegy hónapig tart. A tervek szerint 2028-tól évente 7500 férfit toboroznának a hadseregbe: a NATO adatai szerint nagyjából ennyi hivatásos katona dolgozik most az országban.
Az ukránoknál Oroszország 2014-es krími offenzívája után nem sokkal vezették be újra a kötelező katonaságot a 18 és 26 év közötti férfiak körében. Emellett a 2022. februári orosz támadást követően az ukrán kormány olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy minden 18 és 60 év közötti férfi besorozható legyen.
Litvánia szintén gyorsan reagált a Krím annektálására, és már 2015-ben újra előírta a kötelező katonai szolgálatot, pedig csak néhány évvel korábban szüntette meg azt. Jelenleg évente nagyjából 3500 állampolgárt soroznak be.
Szerző: Stephanie Höppner. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.
Nyitóképen a Budeswehr Logisztikai Zászlóalj 172 katonái gyakorolnak 2011. március 29-én Beelitzben az alapképzésükön. Fotó: Maurizio Gambarini/dpa/picture alliance
Nyaktörő iramú drágulásba kezdett a platina, a múlt héten közel 11 éves csúcsra emelkedett az ára, és a látványos ralinak az elemzők szerint még koránt sincs vége. Az árfolyam sokat köszönhet az elektromos autózás átmeneti megtorpanásának, de még annál is jóval többet a csinosba öltöző kínaiaknak.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
Július elején újabb hullámra lehet számítani.
