Elhallgatták a japán hatóságok, hogy márciusban letartóztatták az Okinaván állomásozó amerikai légierő egyik katonáját, Brennon Washingtont szexuális zaklatás miatt – számolt be róla az NHK japán köztelevízió. Az eset június végén került nyilvánosságra, miután Okinava tartomány kormányzóját az üggyel kapcsolatban megkereste a japán külügyminisztérium.

A 25 éves katona még 2023 decemberében egy parkban lépett oda 16 éves lány áldozatához, akit nem ismert, és filmnézésre és közös főzésre invitálta magához, mielőtt az autójába ültette volna és otthonában szexuálisan zaklatta. Azután kezdték vizsgálni az ügyet, hogy az áldozat hozzátartozója feljelentést tett idén márciusban. A katona akkor óvadék ellenében távozhatott, majd az amerikai légierő vette őrizetbe. Július 12-i tárgyalásán ártatlannak vallotta magát. Az okinavai tartományi rendőrség több mint 3 hónapig nem értesítette a sem kormányzó hivatalát, sem a gyermekvédelmet a zaklatásról.

Az eset után fény derült több hasonló szexuális erőszakra az elmúlt egy évből. Egy 21 éves tengerészgyalogos májusban próbált szexuálisan bántalmazni egy nőt, ellene csak június 17-én emeltek vádat, amiről szintén csak jóval később számolt be a japán sajtó. Július elején pedig egy 22 éves tengerészgyalogos egy nőt nyilvánosan fogdosott. További három esetet a japán kabinet hozott nyilvánosságra, melyek 2023 februárjában és augusztusában, valamint idén januárban történtek. Hajasi Josimasza kabinetfőnök szerint az egyik katona megerőszakolta áldozatát, vádemelés azonban egyik esetben sem történt. Hozzátette, az Egyesült Államok nagyon komolyan foglalkozik a történtekkel, a japán Védelmi Minisztérium pedig felszólította az amerikai hadsereget, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy hasonló a továbbiakban ne forduljon elő. Az amerikai AP hírügynökség arról számolt be, Rahm Emanuel tokiói amerikai nagykövet csak a június végén nyilvánosságra hozott két zaklatásért kért elnézést.

A szexuális zaklatást Okinava kormányzója, Tamaki Denny, és a kormányzó-helyettes Ikeda Takekuni elítélte, a nők jogaival ellentétesnek és megbocsáthatatlannak minősítve azt. Miután a tavaly decemberi eset nyilvánosságot kapott, újra felerősödtek az amerikai támaszpontokat ellenző hangok: legalább százan vonultak a Kadena légibázishoz, ahol az erőszakot elkövető katona állomásozik. Az amerikai támaszpontokat ellenző nők egy csoportja élesen bírálta a japán és az amerikai kormányt, és az országban állomásozó amerikai erőket, amiért nem tesznek semmit a szexuális zaklatások ellen. Ginovan városban, ahol egy másik légibázis, Futenma található, elítélő nyilatkozatot adtak ki.

Az okinavaiak évek óta tüntetnek az amerikai támaszpontok ellen, sokszor egészen Tokióig utaznak, hogy a Védelmi Minisztérium előtt tiltakozzanak.

RICHARD ATRERO DE GUZMAN / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP

Okinava kormányzója július 5-én azt kérte a japán kormánytól, minden olyan szexuális erőszakról kapjon értesítést, amelyet amerikai katonák követnek el, hogy a helyi önkormányzatokkal megoszthassa. Felszólította a kabinetet, dolgozzon ki olyan módszert, amellyel megelőzhető, hogy amerikai katonák később is szexuális erőszakot kövessenek el. A kormány később be is jelentette, hogy a Védelmi Minisztérium a jövőben minden Okinaván állomásozó katona által elkövetett erőszakról értesíti a helyi önkormányzatokat, függetlenül attól, hogy a nyomozóhatóságok nyilvánosságra hozzák-e azokat.

A Japán négy főszigetének legdélibb tagjától, Kjúsútól 640 kilométerre délre található szigeten állomásozik a szigetországba vezényelt 50 ezer amerikai katona mintegy 70 százaléka, itt található a legnagyobb haditengerészeti támaszpont is. Okinava az Egyesült Államok számára stratégiai fontosságú a Kínával és Észak-Koreával szembeni elrettentő erő felvonultatásához. Sokan a csendes-óceáni stabilitás alapjának tartják az USA jelenlétét a térségben. A sziget a II. világháború után 1952-ig amerikai ellenőrzés alatt állt, csak 20 évvel a háború után került vissza Japánhoz.

A II. világháború utáni, 1947-es alkotmány 9. cikkelyének értelmében Japán lemond a hadviselés jogáról. Bár van egy kizárólag önvédelemre használható hadserege, az ország biztonságát az Egyesült Államok látja el. Ez utóbbi hozadékait azonban lassan elfeledtetik az amerikai katonák által elkövetett szabálysértések és bűncselekmények. Az egész világot megrázta, amikor 1995-ben három tengerészgyalogos megerőszakolt egy 12 éves diáklányt. Ekkor merült fel először az okinavai támaszpontok áthelyezése, és azóta is meghatározó pontja a japán belpolitikának, hogy ez mikor történik meg. Hatojama Jukiónak, aki a Japán Demokrata Párt (DPJ) színeiben nyerte meg a 2009-es választásokat, egy évvel később le kellett mondania, mert nem tudta elérni, hogy 8000 tengerészgyalogost és hozzátartozóikat Okinaváról az USA fennhatósága alatt álló Guamra költöztessenek.

Japán és az USA kapcsolatában olyannyira hangsúlyos a támaszpontok kérdése, hogy 2019-ben Donald Trump, akkori amerikai elnök „tisztességtelennek” nevezte a biztonsági megállapodást, a felbontását is kilátásba helyezte, mert Japán nem kell, hogy védelmet nyújtson Amerikának, ha támadás érné. Ezután 8 milliárd dollárt követelt Japántól az okinavai bázisok fenntartási költségére.

Az USA tokiói nagykövete ígéretet tett arra, idén július végén tárgyalnak az amerikai katonák viselkedéséről és a további lépésekről, amikor a két ország külügy- és védelmi miniszterei Tokióban találkoznak.