Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A héten ukrán küldöttség utazik Washingtonba, hogy megszerezze a Biden-kormányzat jóváhagyását ahhoz, hogy amerikai, ATACMS-típusú rakétákkal támadhassanak oroszországi katonai célpontokat. Kijev számára az ügy fontosságát jól jelzi, hogy a delegációnak tagja – legalábbis a Politico értesülései szerint – Rusztem Umerov védelmi miniszter és Andrij Jermak elnöki főtanácsadó is.
Az amerikaiak azonban kevésbé tekintik sürgősnek az ügyet, egy kormányzati forrás el is mondta a Wall Street Journalnak, hogy az ATACMS és a brit Storm Shadow ballisztikus rakéták leszállítása óta az oroszok ki is vonták a légierejük 90 százalékát a fegyverek hatótávjából.
A lap forrása azt is közölte, hogy ennek következtében nem lenne lényegi hatása az ATACMS-rakéták bevetésének, és helyette azt javasolta az ukránoknak, hogy használják továbbra is azokat a drónokat, amikkel már korábban is sikereket értek el orosz területen.
Ezt az amerikai álláspontot azonban megkérdőjelezi az a térkép, amit az Institute for the Study of War nevű katonai agytröszt hozott nyilvánosságra. Eszerint a légierő kivonása után is marad bőven még elérhető célpont a rakéták számára.
Az interaktív térképen mintegy 245 orosz katonai célpont található, és ezeknek mindössze a 6,5 százaléka katonai repülőtér. A nagy része ezred-, dandár- és hadosztály-parancsnokságokat jelöl, illetve lőszerdepókat és más hadianyagraktárakat, továbbá a katonai elhárítás, illetve hírszerzés egységeinek rádióállomásait, központjait.
Az ISW szakértői szerint logisztikai képtelenség volna az oroszok számára ezek mindegyikét kiüríteni és a rakéták hatótávolságán kívülre telepíteni. Egy ukrán tüzérparancsnok elmondása szerint a jelenlegi eszközeikkel képtelenek az orosz dandárszintű egységek parancsnoki pontjait támadni, mivel ezeket az oroszok a frontvonal mögött 100-150 kilométerre állították fel. Az ATACMS-rakétákkal azonban megváltozna a helyzet.
Az ISW értékelése szerint ezért nem lehet a légierő kivonásával indokolni az ATACMS-rakéták bevetésének tiltását, bár hozzátették, hogy nem ismerik az amerikai kormány álláspontját, így azt sem állíthatják, hogy ez lenne a kormány egyetlen indoka a korlátozás fenntartására.
