Helyi idő szerint szerda reggel szavazta meg a mexikói szenátus azt az igazságügyi reformot, amely alapján a bírákat mostantól népszavazással választják meg.

A megosztó törvénytervezet miatt több napja sztrájkoltak és tüntettek Mexikóban, a tiltakozók betörtek abba az épületbe, ahol a szavazást tartották, ezért a kedd késő esti ülésen félbeszakították a vitát, és a törvényhozók átvonultak egy másik terembe. Ott a szenátorokat egyenként nevükön szólították, és arra kérték őket, hogy adják le szavazatukat – írta meg a BBC.

Tüntetők a törvényhozás felsőházában

Silvana FLORES / AFP

A reform támogatói között van a kormányzó Morena párt, amely abszolút többséggel rendelkezik. Szerintük a változtatás révén jobban elszámoltathatóvá válnak a mexikói nép felé a bírák úgy, hogy népszavazással választják meg őket. A párt elnökjelöltje, Claudia Sheinbaum elsöprő fölénnyel nyert a júniusi általános választásokon, ő is támogatja az igazságügyi reformot.

Az alkotmánymódosítás úgy jöhetett létre, hogy Miguel Ángel Yunes szenátor szakított az ellenzéki Nemzeti Cselekvés Pártjával, és a reform mellett szavazott, így az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget megszerezte.

A leköszönő elnök, Andrés Manuel López Obrado győzelemként könyvelheti el az igazságügyi reform elfogadását, amelyet támogatott. Többek között azért is, mert hatéves hivatali ideje alatt a mexikói legfelsőbb bíróság blokkolta a néhány, az energia- és biztonsági ágazatban javasolt változtatását.

Az érintettek, maguk a bírák kételkedve fordulnak az új törvény felé: Norma Piña, a Legfelsőbb Bíróság főbírája úgy gondolja, hogy a népszavazás feszültséget generálna a bírák függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó kötelessége között azért, mert mostantól versengeniük kell a szavazatokért.

„Az igazságszolgáltatás lerombolása nem a jövő útja” – mondta egy videóban.

Hasonlóan vélekedik Ken Salazar, az Egyesült Államok mexikói nagykövete, szerinte a bírák nép általi közvetlen megválasztása „komoly kockázatot jelent a mexikói demokrácia működésére”.

A joghallgatók és az igazságügyi ágazatban dolgozók gyűléseket tartottak nagyobb mexikói városokban a reform ellen, és sokan tiltakozásképpen sztrájkolni kezdtek a szavazást megelőző napokban. Ez hatással volt a mexikói valutára is, a peso onnantól esett, amikortól világossá vált, hogy a Morena párt megszerezte a szükséges támogatást a szavazáshoz.

Az igazságügyben dolgozók tüntetnek a kormány által javasolt igazságügyi reform ellen Mexikóvárosban

Rodrigo Oropeza / AFP

Az igazságügyi reform a népszavazással választott bírák bevezetése mellett azt is lehetővé teszi, hogy a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyeket olyan bírák tárgyalják, akiknek nem kell felfedniük kilétüket. Általában azért alkalmaznak „arctalan” bírákat, hogy megvédjék őket a fenyegetésektől. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bírósága erről korábban azt mondta, hogy az „arctalanság” aláássa a vádlott tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel nem lehet megállapítani, hogy a bírónak van-e esetleg összeférhetetlensége.