Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Egyhangú szavazással fogadta el az amerikai Képviselőház a választásokon induló elnök- és alelnökjelöltek védelmének növelésére vonatkozó törvényjavaslatot pénteken.
A jogszabály kétpárti javaslatként került a képviselőház elé a Donald Trump republikánus párti jelölt ellen július 13-án elkövetett merényletkísérletet követően. A szavazáson minden jelenlévő, azaz 405 képviselő igennel voksolt. Amennyiben a törvényt a szenátus is megszavazza, és Joe Biden aláírásával hatályba lép, akkor kötelezővé tenné, hogy a titkosszolgálat egységes személyi védelemről szóló eljárásrendet alkalmazzon az ország elnökére, alelnökére, valamint a posztért elinduló hivatalos elnök- és alelnökjelöltekre.
Mike Lawler a törvényjavaslat republikánus beterjesztője a Kongresszus csütörtöki vitáján azzal érvelt, hogy függetlenül attól, hogy az állampolgárok a választáson kire szándékoznak szavazni, az amerikai emberek joga, hogy eldöntsék a választás kimenetelét, erről nem egy merénylő által leadott lövés hivatott dönteni. A demokrata Jerry Nadler azt mondta, hogy ugyan támogatja a törvényt, mert a Titkosszolgálatnak képesnek kell lennie, hogy védelmet nyújtson az ország legmagasabb rangú választott tisztségviselőinek és a posztért induló jelölteknek, de hasztalannak nevezte a jogszabályt, ha nem csatolnak mellé a fegyverbirtoklási szabályok szigorításáról szóló törvényt is.
A védelem szintjének növeléséről azt követően indult vita, hogy július 13-án egy merénylő lövéseket adott le Donald Trumpra a Pennsylvania állambeli Butlerben tartott választási gyűlésen, a politikust megsebesítve, egy embert megölve. Az eset nyomán felmerült, hogy a védelmet ellátó szolgálat nem megfelelő módon biztosította a helyszínt. Szeptemberben pedig újabb merénylő próbált Trump közelébe jutni egy floridai golfpályánál.
