Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna felszólította a hágai székhelyű Állandó Választottbíróságot (PCA), hogy kötelezze Oroszországot a Krími híd lebontására – jelentette az Ukrinform.
„Oroszország jogellenesen építette ezt a hidat, és most el kell távolítania, hogy a nemzetközi joggal összhangban biztosítsa a vízi közlekedést a Kercsi-szoroson keresztül. Oroszországnak ezt az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) alapján meg kell tennie, hogy eleget tegyen a tengeri környezet és a víz alatti kulturális örökség védelmére vonatkozó, a dokumentumba foglalt kötelezettségnek” – érvelt Okszana Zolotarjova, az ukrán külügyminisztérium jogi osztályának vezetője hágai meghallgatásán, hozzátéve, hogy a híd szétszerelése az egyetlen módja annak, hogy helyreállítsák az átjárást minden olyan ország hajói számára, amelyek korábban használták, illetve a jövőben is használni akarják a szorost.
Arra kérjük a törvényszéket, hogy tartassa be Oroszországgal a tengerjogi egyezményben foglaltakat
– mondta.
Zolotarjova szerint Oroszországot emellett kötelezni kell annak szavatolására, hogy nem ismétli meg a jogsértéseket a jövőben sem. „Oroszországot utasítani kell, hogy számolja fel jogellenes cselekedeteinek következményeit az általa törvénytelenül lefoglalt és megváltoztatott lobogójú ukrán fúrótornyok visszaadásával Ukrajnának. El kell rendelni, hogy Oroszország végezzen tanulmányokat a Kercsi-szorosban végrehajtott orosz építkezéseknek a tengeri környezetre gyakorolt hatásairól” – hangsúlyozta az ukrán jogi képviselő. Szavai szerint Oroszországot arra is kötelezni kell, hogy tegyen intézkedéseket az az általa okozott környezeti károk felszámolására.
Ukrajna 2016 szeptemberében választottbírósági eljárást kezdeményezett Oroszország ellen, hogy megvédje jogait mint part menti állam a Fekete- és az Azovi-tengeren, valamint a Kercsi-szorosban. 2020 februárjában a hágai választottbíróság megerősítette joghatóságát Ukrajna követelésének elbírálására, de csak az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros egy részének, valamint az ottani természeti erőforrások eltulajdonításának kérdésében.
A peres eljárás 2024. szeptember 23-án Hágában kezdődött. Az ügy részeként hívta fel Ukrajna a figyelmet a Krími híd jogellenes létezésére, és arra kéri a törvényszéket, hogy a tengerjogi egyezményben foglaltak alapján vonja felelősségre Oroszországot.
A Krími hidat azután építették, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet. A 2018-ban elkészült híd az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta kiemelt célponttá vált, egy 2022 júliusában végrehajtott támadás pedig komoly károkat okozott a híd szerkezetében és két ember halálát okozta.
