Irán visszalőtt: Katari és iraki amerikai bázisokat ért támadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Az ellenzékhez húzó televíziók szerint a négy EU-párti ellenzéki koalíció együttesen több voksot szerzett, mint a kormányzó, Moszkva felé húzó Grúz Álom: az ellenzék az Edison Research szerint állítólag 52 százalékot szerzett, míg a grúziai Álomnak 40,9 százalék jutott. A szavazóhelyiségekből távozó szavazók megkérdezésén alapuló exit poll szerint csak öt tömörülés – a kormánypárt és a négy ellenzéki koalíció – jutott be a 150 fős parlamentbe.
A kormánypárti Imedi televízió – a médium által megrendelt exit poll alapján – viszont azt álltja, a Grúz Álom 56 százalékon áll, így továbbra is kormányozhatja a kaukázusi országot. Az Imedi szerint a négyes ellenzéki koalíció egyik tagja, a Grúziáért nevű tömörülés be sem jutott a parlamentbe. Egy másik exit pooll – a Harris által készített – szerint ugyancsak az ellenzék győzött, a Grúz Álom csak 42 százalékot szerzett, míg az ellenzék 48 százalékhoz jutott. Az első hivatalos eredmények magyar idő szerint késő este várhatóak.
Népszavazás a jövőről
A szombati választást kulcsfontosságúnak tartják a grúziai és európai politikusok is. A már 12 éve hatalmon lévő Grúz Álom győzelme azt jelentheti, hogy a kaukázusi ország még közelebb kerül Oroszországhoz és a HVG-nek nyilatkozó elemzők szerint egy Szovjetunió 2.0 államalakulat részévé válik. Nem véletlen, hogy
az ellenzék azt hangsúlyozza, a mostani megméretés nem csak parlamenti választás volt, hanem népszavazás arról, hogy Grúzia Oroszországhoz vagy Európához akar-e tartozni.
A kormányzó Grúz Álom párt támogatói a párt utolsó kampánygyűlésén Tbilisziben 2024. október 23-án
AFP / Giorgi Arjevanidze
A mostani választás annyiból is különlegesnek számít, hogy a 150 fős egykamarás törvényhozást most választják meg először tisztán proporcionális rendszer alapján, azaz a pártok kizárólag az egyfordulós szavazás során szerzett voksok arányában jutnak képviselői helyekhez. A parlamenti küszöb öt százalékos, ezért az EU-integrációt valóban támogató ellenzéki erők több koalíciót hoztak létre, hogy ne vesszenek el a kis pártokra adott voksok. Az egyik ellenzéki szövetség az Egység – Grúzia Megmentéséért, a másik pedig a Koalíció a Változásért. Ugyancsak az ellenzéket képviseli az Erős Grúzia és a Grúziáért pártszövetség.
Mind a négy Európa-párti koalíció aláírta a Grúz Charta nevű dokumentumot, melynek értelmében a pártok egy szakértői kormányt hoznak létre, amelynek legfőbb feladata, hogy visszaterelje a kaukázusi országot az európai integráció útjára. A Grúz Álomnak ugyanis az utóbbi hónapokban elfogadott, orosz mintájú törvényekkel – a külföldi támogatást is felhasználó civilszervezetek és médiumok listázását és külföldi ügynökké nyilvánítást hozó, illetve az LMBTQ-közösséget megbélyegző szabályokkal – sikeresen kisiklatta a közeledés folyamatát. Az USA és Brüsszel is szankciókat léptetett életbe Grúzia ellen, s az EU kilátásba helyezte, leállítja a tagjelölti státust megszerzett országgal a közeledés folyamatát. Az ellenzék pedig több hullámban tüntetésekkel tiltakozott az új törvények ellen.
Párttulajdonos és oligarcha
A hatalmon lévő Grúz Álom meghatározó személyisége – tulajdonképpen ő a párt „tulajdonosa” – az ország leggazdagabb üzletembere, és a tömörülés tiszteletbeli elnöke – Bidzina Ivanisvili. Az oligarcha vagyonának jelentős részét oroszországi ügyletekkel szerezte, s elemzők szerint részben az áll a mögött, hogy az üzletember annak ellenére kész Moszkva felé terelni Grúziát, hogy 2008-ban Oroszország lerohanta az országot és a néhány napos augusztusi háború eredményeként elszakadt Grúziától Abházia és Dél-Oszétia.
A Grúz Álom is népszavazássá akarta tenni a választást, a tömörülés szerint arról kellett dönteni, hogy Grúzia a békét, vagy az ukrajnai háborúba való belesodródást akarja-e. Ivanisviliék propagandája igencsak emlékeztetett a jelenlegi grúz vezetést támogató Orbán-kormányéra: Brüsszel Tbilisziben is „háborúpárti”, s a közmédiumok nem beszélnek arról, hogy a több mint két éve tartó háborút Moszkva robbantotta ki.
A választáson 3,5 millió polgár adhatta le voksát, s az is újdonságnak számít, hogy a választóhelyiségek többségének a választók elektronikus úton adhatják le szavazatukat. A választás menetét száz hazai és mintegy hatvan külföldi szervezet figyeli meg, s már a voksolás első órában több olyan hír érkezett, amelyek szerint szabálytalanságok zavarták meg a voksolás menetét. Ugyanakkor nincs arra utaló jel, hogy tömeges csalással próbálták volna meg megváltoztatni a szavazás eredményét.
