Túl fiatalok, és nem értik meg, mit jelent ez. Megtiszteltetésnek tekintik, hogy a sok észak-koreai katona közül kiválasztják őket, hogy Oroszországba menjenek harcolni, pedig a legtöbbjük valószínűleg nem fog élve hazatérni – mondta az APnewsnak Lee Woonggil, volt egykori észak-koreai katona, aki 2007-ben menekült el hazájából.

Észak-Korea két dandárnyi erőt, mintegy 12 ezer embert küldött Oroszországba a nyugati hírszerzés jelentései szerint, hogy Ukrajna ellen harcoljon. Közülük a NATO szerint mintegy 3 ezren már a front közelében vannak Kurszknál, ahol épp a kiképzésük zajlik. Kijev szerint egyelőre nem tudni pontosan, mikor küldik a KNDK-ból érkezett katonákat közvetlenül a harci övezetbe, azaz meddig tart képzésük a kurszki régióban.

A szakértők szerint Kim Dzsongun többek között azzal a szándékkal küldi a katonáit az ukrán frontra, hogy tapasztalatot szerezzenek. An Csanil, az észak-koreai hadsereg egykori főhadnagya, aki jelenleg a szöuli Észak-Koreai Tanulmányok Világintézetének vezetője azt mondta, hogy „Kim Dzsongun nagy hazárdjátékot vállal. Ha nem halnak meg sokan, akkor bizonyos mértékig megkapja, amit akar. De a dolgok nagyon megváltoznak, ha katonái közül sokan meghalnak a csatában”.

A katonák számára An szerint nagy lehetőség az orosz lehetőség, mert sokkal több pénzt fognak keresni, mintha maradnának. Azt mondta, mindössze havi 1 dollár keresnek otthon, míg az Oroszországban a 2 ezer dolláros zsoldból, 100-200 dollár nekik maradhat – a többit viszi az észak-koreai rezsim. Az is motiváló lehet, hogy azt is felajánlhatták a számukra, hogy tagjai lehetnek a kormányzó Munkáspártnak és megkaphatják a jogot, hogy a fővárosba költözzenek. Ráadásként a családjuk is jól járhat, javulhatnak a lakhatási körülményeik és megnyílhat előttük a felsőoktatás is An szerint.

Kérdéses, hogy túlélik-e az ukrajnai harcokat. Lee Woonggil abban a Viharhadtestben szolgált, ami a hírek szerint harcolni fog az ukránok ellen. Ő azt tapasztalta – 1998 és 2003 között – hogy még abban az elit egységben is sok volt az alultáplált és TBC-s fiatal. A szakértők szerint nem növeli az esélyeiket a túlélésre az sem, hogy alapvetően hegyvidéki terepre képezték ki őket, nem a kelet-európai síkvidékre. Nem értik a modern hadviselést, így a drónhasználatot sem, mert Phenjan nem vívott nagy csatát az 1950-53-as koreai háború vége óta.

Csoi, egy szöuli aktivista csoport vezetője azt mondta, „senki sem gondolná, hogy meghalni mennek Oroszországba, de szerintem ágyútöltelékek lesznek, akiket a legveszélyesebb helyekre küldenek”.