A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Reggel hétkor nyíltak a szavazóurnák Romániában. A 2024-es parlamenti választások eredménye Románia új kormányát és miniszterelnökét határozzák majd meg. Az országon erőteljesen érezhető a múlt heti elnökválasztás első fordulójának hatása, ahol az eddig szinte ismeretlen, TikTokon kampányoló Calin Georgescu végzett első helyen, és ami után kaotikus helyzet alakult ki a román belpolitikában.
A parlamenti szavazás első két órájában, már több, mint egymillió állampolgár szavazott, közülük közel 180 ezren adták le voksukat külföldön. A 4,84 százalékos részvételi arány sokkal magasabb, mint négy éve volt.
A közvélemény-kutatások az elnökválasztás első fordulója előtt még a Szociáldemokrata Párt (PSD) 30 százalék körüli győzelmét vetítették előre, miután azonban a párt államfőjelöltje, Marcel Ciolacu miniszterelnök nem jutott be a második fordulóba, és az Egyesüléséért Szövetség (AUR) korábbi miniszterelnök-jelöltje, az antiszemita és magyarellenes Vasgárdával nyíltan szimpatizáló Georgescu független jelölt kapta a legtöbb voksot, az utolsó felmérés szerint a PSD támogatottsága drámaian visszaesett, és immár az AUR esélyes a parlamenti választások megnyerésére. Két kisebb pártnak, Diana Sosoasca EP-képviselő SOS Romania pártjának és a Georgescu mögött álló Fiatal Emberek Pártjának (POT) is jó esélye van átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A hagyományos jobbközép pártok némiképp visszaszorulhatnak, és helycsere várható közöttük: míg az elnökét, Elena Lasconit második fordulóba juttató Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) megerősödhet, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti súlya megfeleződhet. A magyar politikai szervezetek idén is közösen indulnak a parlamenti választásokon: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáin helyet kapott az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) egy-egy jelöltje is.
Az elnökjelöltek közül elsőként Georgescu adta le a voksát. Georgescu azt állítja, hogy a jóra szavazott, hogy legyőzze a gonoszt, a békére, nem a háborúra.
A tiszteletre szavaztam, a teljes politikai felelősségre, a román nemzet iránti teljes elkötelezettségre, Romániára szavaztam, Románia mellett, mindig Romániára,
mondta, majd visszautasította a sajtó kérdéseit, írja a spotmedia.ro.
Elena Lasconi, az USR elnökjelöltje arról beszélt, hogy demokráciára szavazott. „Azzal a gondolattal szavaztam, hogy az európai és euroatlanti vonalon haladunk tovább”- mondta.
A jelenlegi miniszterelnök, a szociáldemokrata Marcel Ciolacu hasonlóan arról beszélt, miután leadta voksát, hogy ez a választás számára arról szól, hogy „Románia továbbra is a schengeni övezetben, az Európai Unióban és a NATO-ban maradjon”.
Az elnökválasztás múlt heti első fordulójában meglepetésre a szélsőjobboldali, elsősorban a TikTokon kampányoló Calin Georgescu végzett az első helyen a szavazatok közel 23 százalékával, rajta kívül az első szavazatszámlálás során az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi jutott 19,18 százalékkal, mindössze 0,03 százalékkal, kevesebb mint 3000 szavazattal az ország jelenlegi miniszterelnöke, a szociáldemokrata Marcel Ciolacu előtt. A második fordulót az első két helyen végző jelölt között december 8-án tartják.
A román Alkotmánybíróság csütörtökön az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámlálását és ellenőrzését rendelte el. Ezeknek az eredményeknek az érvényesítését hétfőre halasztották.
