Az ellenzék szerint J. D. Vance tiszteletlen a brit katonák iraki és afganisztáni áldozatvállalása iránt.
Felháborodást váltott ki a brit ellenzékből, hogy J. D. Vance amerikai alelnök egy tévéinterjúban azt mondta, az amerikai szerepvállalás Ukrajna gazdaságában „jobb biztonsági garancia, mint húszezer békefenntartó akármilyen országból, ami harminc vagy negyven éve nem harcolt”.
A BBC tudósításából kiderül, hogy a kijelentést a britek azért vették magukra, mert eddig csak ők, illetve Franciaország állt elő nyilvánosan azzal, hogy egy majdani békemegállapodás részeként hajlandók békefenntartókat küldeni Ukrajnába.
A Fox Newsnak adott interjú óta J. D. Vance a közösségi oldalán némileg visszakozott, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország is bátran harcolt az Egyesült Államok oldalán az elmúlt évtizedekben. Hozzátette azonban, hogy sok olyan ország jelentkezik az ukrajnai békefenntartásra, amelynek sem harctéri tapasztalata, sem katonai felszerelése nincs ahhoz, hogy „bármi értelmeset csináljon”, de az nem derül ki, hogy mely országokra gondol.
James Cartlidge brit konzervatív védelmi árnyékminiszter a Vance-interjúra reagálva emlékeztetett, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország is küldött katonákat Afganisztánba, és kijelentette, hogy „mély tiszteletlenség figyelmen kívül hagyni ezt a szolgálatot és áldozatot”.
A liberális demokraták védelmi szóvivője, Helen Maguire, aki korábban a brit királyi katonai rendőrség tagjaként Irakban szolgált, felszólította az Egyesült Királyság amerikai nagykövetét, Peter Mandelsont, hogy követeljen bocsánatkérést az amerikai alelnöktől. „J. D. Vance brit katonák százait törli ki a történelemből, akik az életüket áldozták Irakban és Afganisztánban” – mondta.
Ben Obese-Jecty konzervatív képviselő, aki Irakban és Afganisztánban is szolgált a brit hadsereggel, elfogadhatatlannak nevezte „azt a tiszteletlenséget, amit az új amerikai alelnök tanúsít” a brit katonák áldozatvállalása iránt. Közölte: nehéz kitalálni, kire gondolhatott J. D. Vance, ha nem az Egyesült Királyságra és Franciaországra.
Nigel Farage, a Reform UK vezetője is tévedésnek nevezte az amerikai alelnök kijelentését, és ő is az afganisztáni brit szerepvállalásra hivatkozott.
A brit miniszterelnök hivatala nem válaszolt arra a kérdésre, hogy nem tartják-e sértőnek vagy tiszteletlennek J. D. Vance szavait.
A 2001. szeptember 11-i támadás után húsz éven át több mint 150 ezer brit katona szolgált Afganisztánban, és több tízezer Irakban.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
