Kuba kiengedte mind az 553 foglyot, akiket a 2021-es tüntetéshullám miatt ítéltek börtönbüntetésre
A havannai kormány és a Vatikán között megszületett megállapodásnak köszönhetik a szabadulásukat.
hvg.hu/MTI
2021 nyarán tömegtüntetések robbantak ki Kubában az országszerte tapasztalható áramkimaradás és az egyre súlyosbodó gazdasági válság miatt. A kormány szigorúan lépett fel a tiltakozókkal szemben, a hatóságok sokakat letartóztattak. A nemzetközi közösség bírálta ezt, Havanna azonban az amerikai szankciókat és “a Kuba elleni sajtóhadjáratot” okolta a tüntetésekért.
Hivatalos adatok szerint mintegy ötszáz embert ítéltek több évi börtönbüntetésre a tüntetésekben való részvétel miatt, néhányukat 25 évre.
Joe Biden volt amerikai elnök idén januárban beleegyezett, hogy leveszi Kubát az Egyesült Államok terrorizmust támogató államok listájáról a foglyok szabadon bocsátásáért cserébe. Kuba azt hangoztatta, hogy a döntés a katolikus egyházzal folytatott egyeztetések eredménye.
Donald Trump hivatalba lépésekor felmondta a megállapodást, így Kubát visszahelyezte a listára és újabb szankciókkal sújtotta az országot. Emiatt a kommunista kormány ideiglenesen felfüggesztette a foglyok szabadon bocsátását. A kubai állami médiában azonban hétfőn este igazságügyi tisztviselők bejelentették, hogy “idő előtt szabadon bocsátották mind az 553 foglyot, akik ellen lezárult az eljárás”.
Fogyóban a kubaiak türelme, immár az utcákon tiltakoznak az üres boltok, a krónikus élelmiszerhiány, a tomboló járvány, no meg a politikai elnyomás miatt. A hatalom egyelőre nem enged.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.