Egy irkutszki nő a bankban tudta meg, hogy a férje elesett Ukrajnában – írja a Meduza.
A férj, Alekszandr Csepraszov a büntetés-végrehajtásnál szolgált ezredesi rendfokozatban. és 2020-ban egy angarszki büntetőtelepen kitört lázadás ügyében nyomozott. A vizsgálat folyamán az ezredes rábukkant egy bűnszervezetre. Csepraszov állítása szerint ugyanis a börtön vezetése összejátszva a környékbeli vállalkozókkal és a helyi FSZB-irodával, illegális fakitermelést működtetett a rabokkal. és az így nyert faanyagot külföldön értékesítették.
A történet vége az lett, hogy Csepraszovot vádolták meg azzal, hogy kenőpénzt, 30 millió rubelt (kb. 120 millió forint) fogadott el valakitől, és 2024-ben 12 év börtönre ítélték. A férfi 2025 januárjában kötött szerződést az orosz védelmi minisztériummal, és lépett be a hadseregbe, majd Ukrajnában nyoma veszett.
A feleségét, Natalja Szajgyasevát szeptember végén értesítette a bank, hogy zárolják a férje számláját. Amikor bement megkérdezni, hogy erre miért van szükség, akkor közölte vele az alkalmazott, hogy Csepraszovot elhunytként tartja számon az orosz állam. A család erről a mai napig nem kapott semmilyen hivatalos értesítést.
Szajgyaseva felvette a kapcsolatot a Moszkvától északkeletre található kosztromai toborzóirodával, ahol a férje belépett a seregbe. Ott elmondták neki, hogy Csepraszovval aknatűz végzett a Bahmuttól mintegy 20 kilométerre nyugatra található Csasziv Jarnál.
„Azt mondták, hogy bevetésre ment, minden más katonai titok” – mondta az asszony.
Csepraszov családjának a férfi holttestét sem adták ki, és arról sem tájékoztatták őket, hogy hol temették el.
A hivatalos dokumentáció szerint, amit a Mediazona talált meg, Alekszandr Csepraszov április 15-én vesztette életét, és a halotti bizonyítványát szeptember 23-án állították ki, ám még ez sem jutott el a családhoz.
Szajgyaseva tanácstalan. „Hol van a holttest? Hol van a sír? Hol vannak a tanúk? Nem értem, miért van ez a titkolózás” – mondta. Ráadásul a jelenlegi háborús körülmények közepette ahhoz, hogy halottá nyilvánítsanak egy katonát, elég, ha a parancsnoka ilyen értelmű bejelentést tesz.
„Nekik elegendő a parancsnok meggyőződése, de nekem nem” – mondta Szajgyaseva.
