Beismerő levél került elő a berlini áramkimaradás után
Szélsőbaloldali szervezet állhat a szabotázsakció mögött. A kiesés kezdetben mintegy 45 ezer háztartást és több mint 2200 vállalkozást érintett.
„A mai egy jó nap annak a sok-sok embernek, akik január 3. óta áram és fűtés nélkül éltek” - mondta szerdán Berlin polgármestere, Kai Wegner azután, hogy több napos kimaradás után helyreállt az áramszolgáltatás a német főváros délnyugati részén - írja a Reuters.
Az áramkimaradásért vállalta a felelősséget a szélsőbaloldali Volcano aktivista csoport, aminek tagjai szombaton kora reggel gyújtogattak a városban, emiatt több fontos elektromos kábel megsérült, és egy erőmű közelében több nagyfeszültségű kábel is lángra kapott.
Bár a tűzoltók gyorsan eloltották a tüzet, a hálózat üzemeltetője akkor azt becsülte, hogy Berlin délnyugati kerületeiben közel 45 ezer otthon és több mint kétezer vállalkozás maradhat több napig is áram nélkül.
Többek között a német hadsereg is részt vett a lakosság megsegítésében ebben az időszakban. Nem volt könnyű a mindennapi feladatokat végezni, ugyanis a mobilhálózat és a közlekedés és problémásan működött. Ilyen hosszú ideig tartó áramszünet a második világháború alatt volt utoljára a városban.
A Reuters szerint a hosszas áramszünet arra készteti a német politikusokat, hogy több beruházást támogassanak a főváros infrastruktúrájának védelme érdekében, különösen azért, mert több hírszerző ügynökség is arra figyelmeztetett, hogy a baloldali aktivisták miatt nőnek a kockázatok.
Hogyan eshet meg egy európai fővárosban az, ami az elsötétült Berlinben? És hogyan készüljünk, ha ez itt történik?
Berlin délnyugati városrészeiben szombat reggeltől szerda délig a világháború utáni időszak leghosszabb áramszünetét élték át. Bár az európaiak nincsenek hozzászokva a nagyobb áramszünetekhez, a közműhálózat sokkal sérülékenyebb, mint gondolnánk. A bécsi mentőszolgálat vészforgatókönyvek előkészítésével foglalkozó tisztjét, és egy egyéni felkészülésben nagy tapasztalattal rendelkező kutatót kérdeztünk arról, hogy mennyire extrém az, ami Németországban történt, és mit tanulhatunk belőle.
Nyitókép: AFP / Anadolu / Halil Sagirkaya
