Akár 25 évet is kaphat Lengyelországban Zbigniew Ziobro. Kérdés azonban, hogy Varsó végre tudja-e hajtani az elfogatóparancsot, miután a magyar kormány törvénymódosítást is bevetett, hogy megvédje a 26 rendbeli bűncselekménnyel vádolt lengyel politikust.
Elrendelte csütörtökön a varsói kerületi bíróság a Magyarországon politikai menedékjogban részesített Zbigniew Ziobro letartóztatását. Ezt a lengyel ellenzéki politikus, volt igazságügyi miniszter egyik ügyvédje, Adam Gomola közölte az X-en.
A volt lengyel igazságügyi miniszter befogadásával Orbán Viktor bizonyítja, milyen messzire eltávolodott országa az EU-tól, ám a lépésnek vannak kockázatai – írja a német közmédiához tartozó Deutsche Welle Közép-Európával foglalkozó szerkesztője.
Az ügyvéd bejelentette: fellebbezni fognak a döntés ellen. A bíróság egész napos tárgyalás után hozta meg a döntést. A letartóztatásról szóló tárgyalást előzőleg kétszer is elnapolták december óta. Ziobro ügyvédjei a csütörtöki tárgyalás szünetében a sajtó képviselőinek elmondták: a bíróság elutasította a védelem több beadványát, köztük azt, hogy az ügy elbírálásával valamelyik más törvényszéket bízzanak meg. A kérést a varsói kerületi bíróságon szerintük észlelt politikai nyomásgyakorlással indokolták.
A másik elutasított kérés arra vonatkozott, hogy az ügyben háromtagú ítélőtanács döntsön az egy kijelölt bírónő helyett, így kerüljék el a nyomásgyakorlást. Ziobro az előző kormány által létrehozott Igazságosság Alapnál történt állítólagos visszaélések egyik gyanúsítottja.
Huszonhat rendbeli bűncselekménnyel gyanúsítják, amelyekért összesen akár 25 évi szabadságvesztés is kiszabható.
Ziobro tavaly decemberben kapott politikai menedékjogot Magyarországon, ezzel gyakorlatilag mélypontra juttatva a magyar–lengyel kapcsolatokat. Korábban helyettese, Marcin Romanowski is Budapestre menekült, és védelmet, sőt munkát is kapott az Orbán-kormánytól.
Egyelőre az is kérdéses, hogy a most kiadott elfogatóparancsot tudja-e érvényesíteni Varsó. A magyar kormány ugyanis szintén decemberben egy törvénymódosítást is elfogadott, amivel megvédi Ziobrót a kiadatástól. A jogszabály úgy módosítja az EU tagállamokkal folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt, hogy 2026. január elsejétől a bíróságnak akkor is meg kell tagadnia az európai elfogatóparancs végrehajtását, ha azt Magyarország vagy az EU más tagállama által menekültként elismert személlyel szemben bocsátotta ki olyan állam, ahonnan elmenekült.
Minden jogi eszközt bevetnek, nehogy át kelljen adni Varsónak a több pontban is megvádolt volt lengyel igazságügyi minisztert és helyettesét, ha esetleg európai elfogatóparancsot adnának ki ellenük. Az eljárásba azonban most is becsúszott egy apró baki. Marcin Romanowski és Zbigniew Ziobro addig is élvezik a magyar kormány vendégszeretetét, de vajon csatlakozhat-e hozzájuk Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő, és mi lesz velük akkor, ha kormányra kerül a Tisza?
Tavaly novemberben a szejm feloldotta képviselői mentelmi jogát, és hozzájárult a letartóztatásához. Még a csütörtöki tárgyalás előtt az ügyészséget képviselő Piotr Wozniak azt mondta újságíróknak: a letartóztatásról szóló bírósági döntés esetén az ügyészség Ziobro lengyelországi körözését, majd az európai elfogatóparancs kiadását kezdeményezi. Annak kapcsán, hogy Ziobro korábban politikai menedékjogot kapott Magyarországon, Wozniak kijelentette: „az előírások értelmében az európai elfogatóparancs által körözött személynek nyújtott politikai menedékjog nem jelent akadályt az elfogatóparancs végrehajtásában”.
Zbigniew Ziobro csütörtök délután a wPolsce24 lengyel konzervatív hírtelevízióban olyan eseteket sorolt, amelyek szerinte az Igazságosság Alap ügyében történő politikai nyomásgyakorlásra utalnak. A politikus kilátásba helyezte: lengyelországi kormányváltás esetén elszámoltatják majd azokat a bírókat, akik „kiszolgálják” a jelenlegi kormányt. A TV Republika hírtévének Ziobro a pert színjátéknak nevezte, amely során „egyes bírók politikai és bűnügyi tevékenységekbe keveredtek, a jövőbeli büntetlenségükre számítva”.
