Ukrajnának további 20 milliárd dollárra van szüksége a NATO-tagállamoktól annak érdekében, hogy megerősítse a harctereken megszerzett előnyét – írja a Politico az ukrán védelmi minisztérium egy tisztviselőjére hivatkozva. „Mindenki látja, hogy Oroszország lángol és mi azt akarjuk, hogy még ennél is jobban égjen, de ehhez pénzre van szükségünk” – nyilatkozta a névtelenséget kérő forrás.
Kijev a kérését június 18-án fogja hivatalosan előadni szövetségeseinek, de informális csatornákon ennek lehetőségét már korábban felvetette Mihajlo Fedorov védelmi miniszter többek között a norvég, a svéd, a német és a kanadai kormány képviselőinek.
A tagállamoktól 2 és 6 milliárd dollár közötti összegeket fognak kérni, így fog összejönni a tervek szerinti 20 milliárd. A tervből az is látszik, hogy az ukránok a közeli szövetségeseiktől számítanak elsősorban pénzre, és nem általában a NATO-tagállamoktól.
Az Ukrajnának nyújtandó további anyagi támogatás az idei, ankarai NATO-csúcs egyik legfontosabb kérdése lesz.
Ukrajna idei védelmi költségvetése 4,4 billió hrivnya (85 milliárd euró), a 20 milliárd dollár ehhez jönne még hozzá.
Ukrajna a GDP-jének nagyjából 40 százalékát fordítja katonai kiadásokra, ami a világon a legmagasabb arány.
Ha valakinek még lennének illúziói, hova jutott Oroszország, olvassa el Vlagyimir Szolovjov mondatait. A kitüntetett főpropagandista szerint az egész NATO-val harcolnak, és „a rotterdami, brit és skandináviai terminálokat is lángba kell borítani”.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint a partnerországok már 38 milliárd dollárnyi katonai segítségnyújtásra kötelezték el magukat erre az évre. A további 20 milliárd dollárral kis híján elérnék azt a 60 milliárdos célkitűzést, amelyet még Mark Rutte NATO-főtitkár határozott meg áprilisban az év folyamán Ukrajnának szánt NATO-támogatás összegeként.
Amennyiben megkapja, a pénzt Kijev a légvédelme megerősítésére, további drónok, lőszerek, elektronikus hadviselési felszerelések és nagy hatótávolságú fegyverek beszerzésére és ukrán védelmi vállalatok cikkeinek vásárlására fordítaná. A cél, hogy a pénzt az Oroszország ellen még pusztítóbb támadások kivitelezésére tudják használni.
Az utóbbi hónapokban az ukránok felpörgették a drón- és rakétahadviselésüket, és többrétegű hadjáratot indítottak az oroszok ellen. A rövid hatótávú drónok megbénították az orosz csapatok mozgását a fronton, a közepes hatótávúakkal az orosz logisztikai infrastruktúrát verik szét, aminek hatására egyre gyakoribb az üzemanyaghiány az ország egyes részein, miközben a nagy hatótávolsággal bíró drónok és rakéták mélyen az orosz hátországban támadnak gyárakat, olajfinomítókat, kikötőket és más stratégiai célpontokat.
A most megszerzett előny azonban nem tartható fenn a végtelenségig. „Az oroszok gyorsak, innovatívak, és ha elég időt adunk nekik az alkalmazkodásra, elveszíthetjük az egyetlen igazi esélyünket arra, hogy valódi tárgyalásokkal vessünk véget a háborúnak. Ha pedig az oroszok kifejlesztik a maguk közepes hatótávú drónjait, az katasztrófát jelent a számunkra” – magyarázta az ukrán tisztviselő, hogy miért van az országnak mielőbb szüksége a pénzre.
Újabb fordulat következett be Oroszország Ukrajna elleni, több mint négy éve tartó háborújában. Az orosz előrenyomulás megállt, a támadók több katonát vesztenek, mint amennyit a frontra tudnak vinni, s már a hátországban is jól érezni a konfliktus következményeit. Folytatódik az orosz energiarendszer elleni offenzíva is, egyre több oroszországi régióban rendelnek el üzemanyag-korlátozásokat.