A döntés azután születetett, hogy Nagyezsgyin a múlt hónapban benyújtotta azokat a dokumentumokat, amelyek alapján indulni kívánt a szeptemberi oroszországi parlamenti választásokon. A törvények értelmében „külföldi ügynökök” nem indulhatnak semmilyen választott tisztségért.
A minisztérium azzal vádolta a politikust, hogy más „külföldi ügynököktől” származó anyagokat készített és terjesztett, miközben „nemkívánatos” szervezetek számára is segített tartalmakat létrehozni. „Hamis információkat terjesztett az orosz kormány döntéseiről és politikájáról, valamint Oroszország választási rendszeréről. Emellett arra szólította fel az embereket, hogy vegyenek részt engedélyezetlen tüntetéseken és sztrájkokban” – áll a magyarázatban.
2024-ben Nagyezsgyin még a Kreml jóváhagyásával indult volna az elnökválasztáson, ám amikor kiderült, hogy túl népszerű az Ukrajna elleni orosz agressziót akkor még csupán burkoltan ellenző politikus, a hatóságok végül nem engedték őt indulni. A megméretést akkor Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő nyerte meg, győzelmét jórészt annak köszönhette, hogy valódi ellenjelölt nem indulhatott.
Az orosz hatóságok 2012 óta polgárok és szervezetek ezreit minősítették „külföldi ügynöknek”.
