A becslések szerint egy év alatt 20 millió 12–17 év közötti gyermek – azaz közel minden ötödik fiatal – volt már kitéve olyan szexuális kizsákmányolásnak vagy bántalmazásnak, amelyet a modern technológia használata segített elő. Az esetek közel 60 százaléka a legnépszerűbb közösségimédia-felületeken történt, miközben az online erőszakos esetek kevesebb mint 1 százalékát jelentették a hatóságoknak – derül ki az UNICEF legfrissebb jelentéséből.
A 21 országot vizsgáló, gyerekek személyes beszámolóit is tartalmazó jelentés arra figyelmeztet, hogy a digitális technológia fejlődése mind online, mind pedig offline környezetben egyre több eszközt és teret biztosít az online erőszaknak.
A jelentés becslései szerint:
- több mint 15 millió gyermek találkozott nem kívánt tartalmakkal;
- 9 millió gyermeket próbáltak rávenni arra, hogy akaratuk ellenére szexuális jellegű beszélgetésekben vegyenek részt, vagy intim képeket osszanak meg magukról;
- 4 millió fiatalról pedig úgy került ki szexuális jellegű kép a világhálóra, hogy nem adták meg a hozzájárulásukat.
A probléma valós mértéke azonban minden bizonnyal ennél sokkal nagyobb, ugyanis az érintett gyerekek nagy része nem jelzi a visszaéléseket. „A vizsgált országokban több mint 20 millió gyermek találkozott közvetlenül pornográf tartalmakkal, és sokan közülük szexuális kizsákmányolás áldozatává is váltak. Sajnos gyakran éppen azokban a digitális terekben fordul ez elő, ahol tanulnak, játszanak és kapcsolatot tartanak a barátaikkal” – mondta Catherine Russell, az UNICEF ügyvezető igazgatója. „Ezek az élmények súlyosan hatnak a mentális egészségre, sok gyerek pedig csendben szenved, mert nem tudja, kihez fordulhatna segítségért” – tette hozzá.
Az esetek közel 60 százaléka olyan közösségimédia-felületeken történt, mint a Facebook, az Instagram, a Snapchat, a TikTok vagy a WhatsApp.
Az esetek további 14 százaléka online játékokhoz kapcsolódott, az elkövetők pedig gyakran épp a platformok funkcióit, szolgáltatásait és egyedi kialakítását használták ki a gyerekek bizalmának megszerzésére a jelentés adatai szerint.
A 21 vizsgált országban – amelyek között szerepel például Vietnám, Indonézia, Mexikó, Brazília, Pakisztán és Szerbia is – az esetek 57 százalékában az elkövető olyan személy volt, akit a gyermek már ismert: kortárs, romantikus partner, barát vagy épp családtag. Ez megkérdőjelezi az általános feltételezést, hogy az online visszaélések elsősorban idegenekhez köthetők, ugyanakkor a jelentés szerint a gyerekek 38 százaléka az interneten találkozott először az elkövetővel. A visszaéléseket a bizonyítékok szerint például hamis profilok és privát üzenetküldési funkciók is elősegítik.
A technológia fejlődésében rejlő új lehetőségek, mint például a manipulált képek, hangok és felvételek átkeretezik a szexuális kizsákmányolás és a bántalmazás minőségét és mértékét, ami súlyos hatással lehet a gyerekek mentális egészségére, biztonságérzetére és másokba vetett bizalmára. A kutatás során megkérdezett gyerekek beszámolói gyakran a félelemről, szégyenérzetről, zavartságról és az elszigeteltségről szóltak.
Az adatok szerint
- az áldozatok körében négyszer nagyobb valószínűséggel számoltak be öngyilkossági gondolatokról vagy önsértő magatartásról, és jóval magasabb volt a szorongás szintje is;
- Mexikóban és Észak-Macedóniában az öngyilkossági gondolatok vagy önsértő viselkedésformák kockázata több mint nyolcszor magasabb volt az érintett gyerekek körében, Pakisztánban pedig az önkárosítás kockázata több mint a hétszeresére emelkedett;
- az efféle online erőszak és visszaélések több mint 40 százalékáról senki nem szerzett tudomást, és csak kevesebb mint 1 százalékukat jelentették a hivatalos szerveknek (például a rendőrségnek, gyermekvédelmi szakembereknek vagy segélyvonalaknak);
- Örményországban az esetek több mint felét senkivel sem osztották meg;
- világszerte a hallgatás leggyakoribb oka az volt, hogy a gyerekek nem tudták, kihez fordulhattak volna segítségért, vagy kivel beszélhettek volna a történtekről.
Az UNICEF felhívja a figyelmet arra, hogy sürgős lépésekre van szükség a kormányok, technológiai vállalatok és más érintettek részéről a gyerekek hatékonyabb védelme érdekében. Ezek közt említik az erősebb adatvédelmi garanciákat a digitális platformokon, a kéretlen kapcsolatfelvétel korlátozását, biztonságosabb ajánlórendszereket, valamint a visszaélések hatékonyabb felismerését és jelentését.
A szervezet szerint szükség lenne olyan bejelentési és támogatási rendszerek kiépítésére, amelyekben a gyerekek is megbíznak, emellett több erőforrást kell fektetni a gyermekvédelembe, valamint az egészségügyi, igazságügyi és szociális szolgáltatásokba.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / ANP / Roos Koole
