Kutatás-fejlesztésben az USA és Japán lekörözi Európát

Az Európai Unió nem közeledik az Egyesült Államokhoz a kutatás-fejlesztés terén, miközben Japán helyzete tovább erősödött - olvasható az Európai Bizottság csütörtökön közzétett jelentésében. A 25 EU-tagország rangsorában Magyarország a 15. helyen áll.

Az EU értékelése szerint Svédország, Finnország, Németország és Dánia áll az uniós kutatási-fejlesztési lista élén és a - nem EU-tagország - Svájc is az élen áll. Günter Verheugen bizottsági alelnök szerint az összeállítás világosan jelzi, hogy "többet kell tenni az innováció terén".

A tagországok értékelését számos tényező, többek között a tudományos és mérnöki szakon végzettek száma, a kutatási ráfordítások, a high-tech szolgáltatások terén dolgozók száma, a bejelentett szabadalmak száma alapján végezték el.

A bizottság szerint az unióhoz két évvel ezelőtt csatlakozott új tagországok közül egyesek felzárkózóban vannak, mások teret vesztenek, miközben a régi tagországok az uniós átlag közelében mozognak. Az EU és Japán között az innovációs szakadék szélesedik, az EU és az USA között pedig állandósul - állapítja meg a bizottság. Az EU-ban egyharmadával kevesebbet költenek kutatásra, mint az Egyesült Államokban, miközben olyan feltörekvő piacok, mint Kína vagy India a világ  innovációs központjává válnak.

Az unió októberben kutatási, fejlesztési tervet dolgozott ki abban a reményben, hogy a terv megvalósítása közelebb hozza az uniót az élen állókhoz.

A bizottság uniós "innovációs indexében" Magyarország a 15. helyen áll. Magyarország gyengén teljesít az innovációt ösztönző tényezőkben (ezek között mérték a műszaki végzettségűek arányát, a széles sávú hálózatokhoz csatlakozottak arányát, az élethosszig tanulók arányát, a középfokú végzettségűek arányát a fiatal korosztályokon belül és a kockázati tőke arányát). Jól teljesített viszont az ország a "tudásteremtésben". Ez utóbbit a közszféra GDP-hez viszonyított K+F kiadásainak arányán, az üzleti szféra GDP-hez viszonyított K+F kiadásainak arányán, a feldolgozóipar K+F kiadásain belül a high- tech fejlesztéseknek arányán, a kutatási célú közkiadásokból részesülő cégek arányán és az üzleti szféra által finanszírozott egyetemi K+K kiadások arányán mérték. 

Magyarországon alacsony a műszaki végzettségűek, a szélessávú hálózatokhoz csatlakozók és az élethosszig tanulók aránya. A "tudásteremtésben" az ország lényegében az EU-átlagon áll, azzal a különbséggel, hogy sokkal magasabb - más újonnan csatlakozottakhoz hasonlóan - az üzleti szféra által finanszírozott egyetemi kutatások aránya. Ugyanakkor nagyon alacsony az üzleti K+F aránya.

A kutatási-fejlesztési eredmények hasznosításának mutatói közül Magyarország jobb az átlagnál a high-tech iparágakban foglalkoztatottak arányát és a high-tech termékeknek az exportban elfoglalt arányát tekintve - mindkét tényező a külföldi cégbefektetésekhez kapcsolódik. Gyengébb viszont az olyan alkalmazási mutatóban, mint az új termékek összes eladáson belüli részaránya.

A bizottság felmérésnek következtetése, hogy Magyarország sokkal sikeresebb az innováció terjesztése, semmint létrehozása terén, és ez a helyzet feltehetően a korszerű technológiát bevezető külföldi cégek jelenlétének tudható be. Az innovációs akadályok elhárítása lenne a feladat, egyebek között az EU átlag 46 százalékán álló, élethossziglan történő tanulás arányának növelésével és az uniós átlag 20 százalékán álló K+F kiadások növelésével.

A piaci újdonságok a cégek összes értékesítésén belül az EU átlag 18 százalékán állnak, az egyes cégek számára újdonságot jelentő - a piacon viszont újdonságnak nem számító - termékek aránya pedig a cégek összértékesítésén belül az EU átlaghoz képest csak 30 százalékot tesznek ki.

További kihívást jelent az EU értékelése szerint a műszaki végzettségűek - jelenleg az EU-átlag 39 százalékán álló - arányának növelése és a vállalati K+F-ek támogatása. Ez utóbbiak aránya a 1998 évi GDP 0,26-százalékáról a GDP 0,36 százalékára nőtt 2003-ra. A kutatási eredmények növelése szempontjából fontos lenne -  jelenleg az EU-átlag 6 százalékát kitevő kockázati tőke arányénak növelése - olvasható a magyarországi K+F-ról adott értékelésben.