A HIV-vírus megismerését is elősegítheti a 265 váci múmia

Szenzációs tudományos leletre bukkantak 1994-ben a váci Fehérek templomának felújításakor. A kriptában talált, több szerencsés tényező kapcsán meglepően épen maradt 265 múmia vizsgálata számos érdekes információt szolgáltat a történészek, az antropológusok és az orvostudomány számára. A múmiákat bemutató dokumentumfilmet decemberben tűzi műsorára a Magyar Televízió.

Az adás és a kiállítás

Az Időutazók című dokumentumfilmet 2006. december 6-án 18.00-kor tekinthetik meg az m2-n. A kiállítást pedig a Magyar Természettudományi Múzeum időszakos kiállításai között látogathatják.

A Tálas Péter rendezésében készült Időutazók című tudományos alkotás egy éven át kísérte figyelemmel a feltárást, illetve az azt követő különféle vizsgálatokat. A dokumentumfilm nézői megtudhatják, miként fedezték fel 1994-ben a Fehérek templomának felújításakor 265 váci polgár maradványait. A díszes fakoporsókra festett évszámok szerint a kriptában 1674 és 1838 között élt váciak hevertek.

A múmiákat az egyiptomi leletektől eltérően nem balzsamozták be, vagyis nem szándékosan konzerválták őket az utókor számára. A leletek számos tényező összejátszása kapcsán maradtak fenn viszonylagos épségben. A kriptában uralkodó viszonylag állandó, 8-11 Celsius-fokos hőmérséklet, a megfelelő relatív páratartalom és légnyomás, valamint a két kürtő által biztosított szellőzés mind hozzájárult a természetes mumifikálódáshoz. Tudományos szempontból kifejezetten szerencsésnek mondható, hogy a testeket fenyőfából készült koporsókba helyezték, amelyeket faforgáccsal béleltek ki. Ez egyrészt elősegítette, hogy a testek nem indultak oszlásnak, hanem lassan kiszáradtak, valamint a fenyőben található hatóanyagok elpusztították az oszlást elősegítő gombák elszaporodását.

A 107 női, 119 férfi és 38 megállapíthatatlan nemű múmia több szempontból is érdekes a tudomány számára. Az Időutazókban megszólaló Dr. Pap Ildikó, Dr. Szikossy Ildikó és Dr. Kustár Ágnes antropológusok, valamint Dr. Nagy Károly víruskutató számos vizsgálatot végeztek el a maradványokon. Tudományos szempontból nagy jelentősége van, hogy a váci plébánia anyakönyveiből kideríthető volt, hogy mely személyekről van szó, sok esetben haláluk és családi körülményeik is ismertek. Ez utóbbi tényező azért is lényeges, mert több esetben ma is élő rokonság is felkutatható volt, amely bizonyos genetikai kutatásokban fontos szerephez jutott.