Nem azért hozunk be külföldről munkaerőt, mert olcsóbb lenne, hanem mert magyar nincs – mondta a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója.
„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak. Sőt, akkor a termelésünket csökkenteni kell” – mondta ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója a Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Joint Venture szövetség közös rendezvényén.
Mint mondta, „nem azért hozunk be külföldről munkaerőt, mert olcsóbb lenne, hanem mert magyar nincs”. Nincs Magyarországon elég fizikai munkára fogható ember, akinek kedve lenne nehéz fizikai munkát végezni, és a folyamatos népességfogyás miatt nem is várható javulás. És ez még csak nem is pénz kérdése szerinte. Arról is beszélt, hogy a demográfiát a politika a mostani helyzetében nem tudja megfordítani: „az elmúlt években pénzzel próbálták motiválni a nőket” a szülésre, de ez nem volt sikeres, szembe kell nézni azzal, hogy a népesség hamarosan 9 millió fő alá fog esni.
A jövő egyik legfontosabb feladata jó munkahelyeket teremteni, ahol a dolgozó is jól érzi magát, és a gazdaság egésze is nyer ezeken – hogy ezt miként lehet elérni, azt mutatta be Dani Rodrik harvardi közgazdász egy budapesti konferencián.
A foglalkoztatottság jó a magyar munkaerőpiacon, azonban ez hamarosan megbillen, amint az 1970-es években születettek elkezdenek nyugdíjba menni. Az 1980 után született Y generáció hiába ugyanolyan aktív, mint a X generáció tagjai, ha egyszer sokkal kevesebben születtek, a Z generáció pedig még kevesebb embert tud majd munkába küldeni, amint befejezi a tanulmányait – mutatta be a rendezvényen Bozsonyi Károly adattudós a Neumann János Egyetemről. Márpedig azok, akik az 1970-es években születtek, hamarosan elkezdenek nyugdíjba menni, ezért nem nagyon marad más lehetőség, mint fenntartani az ösztönzőket, hogy ők később menjenek nyugdíjba – mondta.
Azon is dolgozni kell, hogy az egészségügy javuljon, mert most sokan azért esnek ki idő előtt a munkából, mert lerobbannak. Ezenkívül fejleszteni kell a termelékenységet; ebből a szempontból mutat nagy bajt, hogy Magyarország egy EU-felmérés szerint az utolsó helyen áll abban, hogy a dolgozók mennyire érzik fontosnak a továbbképzésre járást, és a munkaadók sem kapkodnak a lehetőségért, hogy képzésre küldjék az alkalmazottaikat. Emellett „az a magyar munkavállaló, aki arról megkérdezi a ChatGPT-t, hogy a paprikás krumpliba mennyi sót kell tenni, a munkára már nem használja” – tért ki arra az adatra, hogy a mesterséges intelligencia munkahelyi használatában az EU utolsó helyén állunk, miközben a hétköznapi használatban nem sokkal maradunk el az uniós átlagtól.
Néhány hónap, és 9,5 millió fő alá esik Magyarország népessége, oda, ahol legutóbb 1952-ben volt. Sokat lehet arról vitatkozni, hogy ez tragikus dolog-e vagy egyáltalán nem a lakosságszám mutatja, milyen egy ország állapota. Ám az, hogy egyre kevesebben élünk itt, új kihívások sorát adja.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
Az amerikai elnök unortodox kortesbeszédeket tart a vesztésre álló republikánus jelöltek mellett a kampány hajrájában. Vajon hogy kell értelmezni elhatalmasodó fixációját?
