Az ehhez szükséges szoftvert Darren Cosker (University of Bath) és Cathy Holt (University of Cardiff) fejlesztette ki. A program automatikusan érzékeli a metakommunikáció hangjait, amikhez megfelelő animációkat is gyárt azonnal.
Coskel és Holt négy jelentkező hangjait és arckifejezéseit rögzítette (az első kísérlet a nevetés, a sírás, a tüsszögés és az ásítás motívumaira épült), az adatok mellé olyan szoftverhátteret építettek ki, amely a hangokat az arc változásaival köti össze, az összefüggéseket pedig kvázi "rávetítették" egy szabványos számítógépes arcmodellre. Így bárkinek, aki elásítja magát egy háromdimenziós virtuális világban (például a Second Life-ban), virtuális mása ugyanúgy tesz vele együtt.
Az ötlet számos pontosítást igényel, Cosker szerint például az egyik ember nevetése könnyen hasonlít egy másik sírásához, így a metakommunikációs hangadatok elemzésében elég sok előrelépésre számíthatunk még.
Együtt nevethetünk, ásíthatunk, sírhatunk gépeinkkel
Hamarosan bevezethetik azt a technológiát, amelynek révén metakommunikációs megnyilvánulásainkat egy az egyben átruházhatjuk avatarjainkra, így amikor gépünk előtt felnevetünk, ők is nevetnek velünk virtuális világukban, adta hírül a New Scientist.
