A konferenciát, amelyen a lézerfizika és kvantumfizika vezető szakemberei vettek részt, az idén negyvenedik alkalommal rendezték meg. Magyarországot ketten képviselték, Kroó Norbert mellett Varró Sándor elméleti fizikus vett részt.

"A fény segítségével a fém felületén lévő úgynevezett vezetési elektronokat hullámszerű mozgásra lehet kényszeríteni, amelyben sűrűsödések és ritkulások váltják egymást. Ezek hullámhossza rövidebb a gerjesztő fény hullámhosszánál" - magyarázta Kroó Norbert, aki munkatársaival a Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetében a világon másodikként kezdett el foglalkozni az új típusú fénynek nevezett felületi plazmonokkal.

A fény hullámhossza határt szab az optikai rendszerek felbontóképességének, hiszen ha két pont közelebb van egymáshoz, mint a hullámhossz fele, az egy pontnak látszik; ez a difrakciós limit azonban nem vonatkozik az új típusú fényre, amelyben tetszőlegesen közeli pontokat is fel lehet oldani. "Ennek köszönhetően rohamosan terjed a felületi plazmonok alkalmazása, amelyek egyaránt felhasználhatók rákos daganatok elpusztítására, az információs technológiákban vagy a kémia területén" - sorolta az alkalmazási lehetőségeket az MTA alelnöke.

Ismertetése szerint a magyar származású Naomi Halas, a Rice Egyetem professzora már a gyógyításban, kúraszerűen is alkalmazza a felületi plazmonokat kemoterápiával együtt. "Szigetelő gömböcskéket vonnak be arannyal, majd a véráramon keresztül eljuttatják azokat a daganatba, amelyet megvilágítanak. A fény a gömböcskéken lokalizált felületi plazmonokat hoz létre. Ezek óriási elektromos tereket képviselnek, amelyek aztán szétroncsolják a rákos szöveteket" - hangsúlyozta a fizikus.

Mint kifejtette, az optikában használatos lencsék nem tökéletesek. "Több lencsét kell egy fényképezőgépben összerakni, hogy mindenféle korrekciót végre lehessen hajtani - színkorrekciót, térbeli torzítási korrekciót. Ezekből a felületi plazmonokból ellenben ideális lencsét lehet alkotni" - mutatott rá.

Kroó Norbert saját előadását ismertetve elmondta, kutatócsoportja egyrészt azt vizsgálja, hogy miként lehet az optikában nagy lézerek segítségével zajló folyamatokat lényegesen kisebb lézerekkel is véghezvinni, kihasználva, hogy a felületi plazmonok erősítőként működnek. "Így olcsóbban, egyszerűbben tudunk sok mindent megvalósítani" - fogalmazott a fizikus. Másrészt közlése szerint sok helyen van szükség nagyon rövid lézerimpulzusokra. Amennyiben ezekkel gerjesztik a felületi plazmonokat, olyan elektronok szabadulnak fel, amelyek rövid impulzusokat adnak. E rövid impulzusokat ma már kémiai folyamatokban alkalmazhatók, hogy megfigyeljék, miként viselkednek a molekulák egy-egy vegyi reakció során.