Először tudtak lefényképezni önálló atomokat amerikai fizikusok, felfedve, ahogy a szemmelláthatatlan részecskék kölcsönhatásba lépnek egymással a térben. Eredményeik segíthetnek korábban sosem látott kvantumjelenségek vizualizálásában.
Ha valóban így van, annak nincs köze a sci-fikből ismert időutazáshoz vagy ahhoz, hogy megtörtént eseményeket vissza lehessen csinálni.
A Nottinghami Egyetem kutatói az abszolút nulla fok közelébe hűtötték a héliumot, amitől olyan tulajdonságokat vett fel, hogy képesek voltak szimulálni vele egy fekete lyukat.
Újgenerációs kvantummikroszkópot fejlesztenek ki a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont szakemberei egy nemrég indult projekt keretében, de nem ez az egyetlen érdekes fejlesztés.
A kvantumtechnológiával foglalkozó finn Bluefors olyan mérőműszert épített, amellyel közelebb kerültünk például a kvantumszámítógépek elterjedéséhez.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai egy olyan számítógépes hálózati szolgáltatást fejlesztettek ki, amely alkalmas a kvantumos, illetve az úgynevezett nemjelző korrelációk szoftveres megvalósítására. A mindenki számára elérhető szolgáltatástól a kutatók azt várják, hogy új alkalmazások fejlesztéséhez, további felhasználási lehetőségek felfedezéséhez járulhat hozzá.
Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus is meglepetéssel, de nagy örömmel fogadta a hírt, hogy úttörő kvantumfizikai kutatásaikért nekik ítélték az idei fizikai Nobel-díjat.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia legrangosabb elismerésén, a 2022-es fizikai Nobel-díjon idén is hárman osztoznak: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger. Kutatásaik nagyban hozzájárultak (és járulnak most is) a kvantumtechnológia fejlődéséhez – érvelt a szakmai bizottság.
A D-Wave Advantage annealer (ahogy a készüléket hivatalosan nevezik) egy szuperszámítógéppel kombinálva növeli a technológia előnyeit.
Két olyan kvantumszámítógépen is dolgozik Kína, amik állításaik szerint messze lekörözik a nyugati eszközökben rejlő potenciált és az általuk elérhető teljesítményt.
A tudósok évtizedek óta, különféle módszerekkel próbálnak választ találni a kérdésre, vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban. Egy új elmélet szerint lehet, hogy rosszul közelítettünk a témához.
Egy kínai startup kompakt méretben árusítana a hagyományos számítógépeknél sokkal több feladatot sokkal rövidebb idő alatt megoldó, kvantumszámítógépét. A teljesítménynek komoly ára van.
Kínai kutatók, köztük Pan Csien-vej híres kvantumfizikus bejelentették, hogy jelentős áttöréshez érkeztek a kvantum-számítástechnika területén, elérve az úgynevezett kvantumfölényt. A kutatócsoport létrehozott egy kvantumszámítógép-prototípust (Csiucsang), amely maximum 76 foton észlelésére volt képes.
Az idén induló tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium közül kettő a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg működését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is.
A Glasgow-i Egyetem tudósainak sikerült rögzíteni a kvantum-összefonódást, amit Einstein elutasított.
Meghökkentő felfedezést tettek a moszkvai állami egyetem tudósai és a kísérletben részt vevő szakemberek: azt állítják, mesterséges körülmények között sikerült "visszatekerniük" az időt. Áttörésük elsősorban a kvantumszámítógépek fejlesztésénél jöhet jól.
Az 1994-ben a kvantumszámítógépre megalkotott Shor-algoritmusról eddig csak sejteni lehetett, hogy sokkal gyorsabban végzi feladatát, mint egy hagyományos számítógép. Most viszont bebizonyítani is sikerült.
Csütörtökön éri el a Nemzetközi Űrállomást az a szerkezet, amellyel minden eddiginél hosszabb ideig lesznek képesek tanulmányozni a kutatók a kvantumfizika törvényeit. Ehhez viszont rendkívül hideget kell csinálni.
Albert Einstein a "hagyományos" világra érvényes fizikai törvényszerűségekből kiindulva írta le a kvantumfizika szabályait, egy friss kutatási eredmény szerint azonban tévedett.
Nem kevesebbet állít a Google, mint hogy az új processzorukkal hamarosan olyan feladatok oldhatók meg, amelyek még a szuperszámítógépeken is kifoghatnak.
