A legális fájlcseréért kampányol a magyar Kalózpárt

Tavaly év vége óta működik, immár több száz lelkes követője van az LMP-hez kötődő magyar Kalózpártnak. Céljuk a fájlcsere legalizálása az első publikálást követő öt év elteltével, törekvésük, hogy a kultúra szabadon elérhető, fogyasztható és létrehozható legyen. Amerikától Ukrajnáig 35 kalózpárt alakult már. Az ellenvélemény szerint az lenne a megoldás, ha az online világban jogszerű szolgáltatások alakulnának ki, a fájlcsere technológiája önmagában nem érdekes.

Az első kalózpárt Svédországban jött létre 2006-ban, azóta a tagok száma alapján a skandináv ország harmadik legnagyobb politikai pártjává nőtte ki magát. Céljaikkal sokan egyetértenek, világszerte sorra alakulnak a hasonló szerveződések. Különösen nagy lendületet adott a kalózpártoknak, hogy a svéd szervezet tavaly beléphetett az Európai Parlamentbe, sőt, a lisszaboni szerződés óta két delegáltjuk is van.

Itthon is többek - tipikusan szabad szoftveres háttérrel bírók - fejében megfordult, hogy kalózpártot kellene alapítani, régóta folyik a diskurzus. Végül egyetlen csapatot vitt el a lelkesedés addig, hogy meg is valósítsa az elképzelést. A magyar kalózpárt alapítói - Bodoky Tamás, Maróy Ákos és Szervácz Attila – szerint a magyar rendszer nem kedvez az egyetlen témára épülő pártoknak a különösen magas belépési küszöb miatt. Ezért a hasonló elveket valló, már meglevő párt, a Lehet Más a Politika (LMP) programjába integrálták a kalózpárt elképzeléseit.

Maróy Ákos Fotó: Stiller Ákos

„A kalózpárt által felvetett kérdések olyan fontosak, hogy Magyarországon politikai szinten kell velük foglalkozni. Törvénymódosítások szükségesek, módosítani kell a lakosság jelentős részét kriminalizáló helyzeten. Ennek egyik módja, hogy politikai frontra visszük a problémát" – hangsúlyozta Maróy Ákos. Szerinte a jelenlegi szerzői jog nem a szerzőknek biztosít megélhetést, hanem ebből a kiadó profitál. Úgy véli, a jelenlegi rendszer egész Európában korlátozza a kulturális értékek újrafelhasználást és kriminalizálja az embereket. Azzal, hogy valaki felveszi videóra otthon a gyermekét és zenét kever alá, számtalan jogot sért. Nem köztudott, de tilos egy jogvédelem alá eső műemlékről készült fotót is publikálni – sorolta a példákat.

A kalózpárt tagjai azzal érvelnek, hogy a jelenleg érvényben levő szerzői jogi törvény megalkotása idején a magánembereknek nem volt lehetősége arra, hogy megsértsék a törvényben foglaltakat - a technika nem volt alkalmas erre, ez az ipari szereplők privilégiuma volt. Magyarul a másolás lehetősége a hétköznapi ember számára nem állt fenn. Mára viszont a kulturális javak továbbadása technológiailag nem kölcsönadás, hanem másolás formájában történik – hangsúlyozza a kalózpárt. Ez pedig nem intencióbeli, hanem technológiai váltás, ami viszont a jelenleg fennálló jogrendbe ütközik, vagyis kriminalizálja a folyamatot.

„A szerzői jog megsértése nem polgári jogi, hanem büntetőjogi kategória, a jogdíj beszedője egy törvény szerint monopolhelyzetben levő szervezet, és mindez alá van támasztva nemzetközi egyezményekkel, melyekből nehéz kihátrálni” – folytatta Maróy Ákos. A kalozpart.org alapvető célja, hogy a jelenlegi 'szerző halála után 70 évig' érvényes szerzői jogi monopólium módosuljon 'az első publikálás után 5 évre' - és ez után bármit lehessen csinálni az alkotásokkal. Nem a fájlcsere általános, korlátlan szabadsága a cél" – mutat rá.

Ahhoz, hogy a jelenlegi lobbival szembe tudjanak szállni, hasonlóan erős nemzetközi szövetségre lenne szükség. Külön büdzsé ugyanakkor nem áll a párt rendelkezésére, a tagok elhivatottságból képviselik az érintettek érdekeit. Motivációt ugyan nyernek a nemzetközi példából, formálisan azonban a magyar Kalózpártnak nincs kapcsolata a nemzetközi szervezetekkel. Reményeik szerint, ha minden országban megerősödik a mozgalom, európai diskurzust lehet arról tartani, jó-e a jelenlegi doktrína.