#kultúra


Hogyan válhat valakiből a média meghatározó alakja?

Egy médiakarrier kezdetén nehéz megmondani, ki válik majd a televíziós vagy az újságírószakma meghatározó alakjává. Azonban egy jól eltalált interjú, egy alapos riport, egy emlékezetes közvetítés vagy egy új formátum mögött ugyanúgy ott lapulhat az a kreativitás és szakmai munka, amely évekkel később egy egész pálya alapjává válik.


„Micimackó, akármi történik, ugye, te meg fogsz érteni?” – 100 éve ad feladatot a micimackológusoknak a csacsi öreg medve története

Micimackó és társai valamennyien fölöttébb gyarlók, de nagyon jól megvannak egymás és a maguk gyarlóságával. Gyarlóságuk természetessége, szerethetősége és egyszerű összeférése a biztonságos, kedves világgal – ez a Micimackó-történetek veleje. Nem nevelnek szépre, jóra, csak arra, hogy szépek és jók vagyunk úgy, ahogy vagyunk. Az első Micimackó-könyv 1926. október 14-én jelent meg Londonban. Amit Molière soha, azt Verne után Milne is elérte magyar földön: szépen kiejtjük a neve végén a néma e-t, ha tudjuk is, hogy nem kéne.












„Tanulja meg szerepét s igyekezzék” – csak halála után kapta meg az igazán méltó elismerést a nagy magyar tragika

Rettenetes mélyről jutott magasra, de bármily magasra jutott – nyugvópontra soha. A száz éve, 1926. október 5-én elhunyt Jászai Mari egy évszázad távolából érinthetetlen, sérthetetlen tekintélyű nagyasszonynak tűnik. Holott nagyon is sérthető volt egész életében. Verték, alázták eleget, meg is erőszakolták, a kritikusok sem kímélték, hírneve csúcspontján sem kényeztették a nemzet színházában.






Lehet-e jobbra húzni a kortárs művészetet?

A kortárs képzőművészetről még mindig sokan gondolják, hogy befogadásához különleges műveltség vagy bennfentesség szükséges. Pedig a találkozás egyszerűbben kezdődik: egy mű megállít, kíváncsivá tesz, talán újra látni szeretnénk. A több mint negyedszázada működő Godot és a tizenegyedik Godot Art Expo fontos felismerése: a kortárs művészetet nem magyarázni kell, hanem közelebb engedni az emberekhez.