Számítógépes vírus fertőzött meg egy brit tudóst

Egy brit tudós személyében a világon először számítógépes vírus fertőzött meg egy embert – áll a BBC beszámolójában. A kísérlet jelenleg hangsúlyozottan elméleti, de a jövőben a gyakorlati hasznára is ráirányulhat a figyelem.

Mark Gasson, a University of Reading kutatójának karjába fertőzött chipet ültettek be - áll a BBC cikkében. Az eszköz konkrét funkciókat lát el, gazdája például biztonsági ajtókat nyithat ki a segítségével vagy aktiválhatja a mobiltelefonját. Alapvetően a háziállatok azonosítására használt chipek szofisztikáltabb változata.

A tesztek során Gasson azt is kimutatta, hogy a chip megfertőzhette volna a teljes ellenőrző rendszert, amelyhez kapcsolódik – azaz ha más beültetett chipek is tagjai ugyanannak a rendszernek, azok is megsérülnek.

Riasztás

Gasson hangsúlyozza, hogy a vizsgálata elvi síkon mozog, de úgy gondolja, hogy fontos gyakorlati szerepet kaphat a kérdés a jövőben, amikor is az egyre kifinomultabb szívritmus-szabályozók, cochleáris implantátumok vagy egyéb emberi implantátumok esetében is fennállhat a számítógépes vírusfertőzés veszélye.

"Az előnyök mellett az ilyen típusú technológia bevetésekor kockázatok is jelentkeznek. Lehetséges, hogy képesek vagyunk javítani az emberek állapotán, de más technológiákhoz hasonlóan – mint például a mobiltelefonok esetében -, a fejlesztések biztonsági problémákat – például a számítógépes vírusok veszélyét is – magukban foglalják" – mondta.

Gasson szerint ugyanakkor az implantátumok technológiáját egyre szélesebb körben használják majd a jövőben.

"Ez a technológia már kereskedelmi forgalomba került az Egyesült Államokban, orvosi riasztási karkötő formájában – ha valakit eszméletlen állapotban találtak, csak lehívják a karkötőről az adatokat és máris az orvosok kezében van az illető kórtörténete."

Rafael Capurro, a német Steinbeis Transfer Központ információetikai intézetének professzora szerint a kutatás “érdekes”. “Ha illetéktelenek hozzáférhetnek az implantátum adataihoz, az komoly problémákat okozhat – nyilatkozta a BBC-nek.

Gasson úgy véli, hogy jelentős kereslet lesz az ilyen, nem életfontosságú alkalmazások iránt – például a plasztikai sebészeti beavatkozások esetében is.

"Ha rálelünk például annak a mikéntjére, hogyan lehet valakinek a memóriáján vagy az IQ-ján javítani, akkor reális a lehetőség, hogy egyre több ember dönt majd az effajta invazív eljárás mellett."

Gasson a University of Reading's School of Systems Engineering kutatója. Eredményeit egy nemzetközi technológiai és a társadalmi szimpóziumon prezentálja Ausztráliában a jövő hónapban.