Van, amikor a kicsi a jó: bejelentette a TSMC a legújabb, 1,4 nm-es folyamattechnológiáját. Az ezzel készülő áramkörök kerülhetnek majd az Apple új telefonjaiba és a Nvidia videokártyáiba.
Már a tesztparnereket keresi a kínai Huawei, ami a saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-chipjével töltené be az amerikai exporttilalom miatt keletkezett űrt.
A Microsoft Majorana 1 néven bemutatott új kvantumszámítógépes chipjét a világ első topokonduktora hajtja. A közlés szerint a lapka teszi lehetővé, hogy vállalat ne csak évtizedek múlva, hanem már néhány éven belül valódi kvantumszámítógépeket építhessen.
Újabb kanyarokat vesz az amerikai elnök vámháborúja.
Vajon megbízhatunk-e olyan rendszerekben, amelyek működési folyamatait nem értjük teljesen? – tették fel a kérdést amerikai kutatók annak kapcsán, hogy a mesterséges intelligencia immár a chiptervezés eddig ismert határait is feszegeti.
A Broadcom a tervezéssel, a TSMC a gyártással foglalkozó részlegért jelentkezett be, a két lehetséges vevő a hírek szerint ugyanakkor nem dolgozik közös üzleten.
Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy 100 százalékos vámokat vet ki a Tajvanon gyártott chipekre. Ez a DeepSeek után újabb rossz hír az Nvidia számára, amely a tajvani TSMC-re támaszkodik a chipellátásban. De talán ennél is rosszabb hír Tajvan számára, amely ezzel elvesztheti stratégiai jelentőségét a Nyugat számára.
A nyugat-oroszországi Brjanszk közelében lévő Kremnij Elben lévő chipgyár leállította a termelést, miután Ukrajna a közel három éve tartó orosz-ukrán háború egyik legnagyobb dróntámadását hajtotta végre az üzem ellen.
A Fehér Ház hétfőn jelentette be, hogy szigorítja a mesterségesintelligencia-chipekre vonatkozó kiviteli korlátozását az Egyesült Államok. Az Nvidia elhibázottnak nevezte a döntést.
Három részre osztanák a világot: egyes országok szabadon hozzáférnének, másokat korlátoznának benne, Oroszország és Kína pedig egyáltalán nem részesülhetne belőlük.
A szilveszteri tűzijátékozással kapcsolatos jó tanácsokat közölt az Orpheus Állatvédő Egyesület és a
Kína azután lépett, hogy az USA bővítette azt a kínai vállalati listát, amelyeknek nem lehet chipeket eladni.
A befektetéssel függőségüket és kitettségüket szeretnének csökkenteni, ám a német kormányválság árnyékában kérdéses a megvalósítás.
Számos területen bizonyulhat hasznosnak az az apró és kis energiát igénylő lapka, ami képes érzékelni, és pontosan mérni a radioaktív sugárzást.
Fájdalmas átalakulással keresi a kiutat a gödörből a személyi számítógépek aranykorában a chippiacot uraló amerikai Intel, amely az utóbbi időben minden fontos iparági trendről lemaradt.
A tavalyi hanyatlás után újra lendületet vett a félvezetőpiac, a májusi eladások már közel húsz százalékkal haladják meg az egy évvel ezelőtti értéket, míg a legnagyobb félvezető bevétele is jelentősen nőtt az elmúlt fél évben.
A tajvani TSMC 2028-tól már 1,4 nanométeres gyártási technológiával is készítene chipeket, amelyek gyorsabbak lehetnek és kevesebbet fogyaszthatnak még a jelenlegi csúcsteljesítményű lapkákhoz képest is.
Nem éppen mostanában éli legjobb napjait az Intel, ezért minden dollárt megfogna. Jövedelmezőségének egyik kulcsa lehet, ha valamennyire kiszabadul a TSMC szorításából.
Egy átlátszó chip jelenthet mentőövet egyszerre a kísérleti állatoknak és az orvosi kísérletek eredményeire váró embereknek.
